Századok – 1873

Garády: Az Árpádkori Új Okmánytár VII-ik kötetének ismertetése 499

500 KÖNYVISMERTETÉSEK. ügyet igaznak találják, a püspököt az apát és szerzetesek szabadon bocsátására intsék meg, azokat, a kik az elfogatásb an segédkezet nyújtottak, közösítsék ki, a püspököt pedig a sértettekkel együtt a pápa elé idézzék. Az így kiküldött bírák az ügyet a püspökre nézve még terhelőbbnek találták, e szerint a bűnöst hivatala- s javadalmától felfüggesztették és a pápa elé idézték. A kitűzött időben az apát megjelent, de nem a püspök. Ekkor a pápa az ügy elintézésével a pannonhegy i és szegszárdi apátokat bízta meg, a kik akként álliták helyre a békét, hogy az apát helyeztessék vissza, költségeit pedig és a monostornak okozott károkat a püspök térítse meg. Az így visszahelyezett apátot alig egy hónap múlva, állítólag a püspök ösztönzésére, gonoszok darabokra konczolták, két védőjét megölték, egy szerzetesnek, ki őt szinten védeni akarta, jobb keze ujjait elvágták, másokat halálosan megsebesítettek s azután a püspökhöz futottak. IX. Gergely ezután a pécsi és veszprémi egyházmegyékből küldött ki apátokat, meghagyván nekik, hogy az említett szentségtörőket s mindazokat, kik a bűn elkövetésében tanácscsal vagy kedvezéssel segédkeztek, az esztergomi egyházmegyében s azon helyeken, a liol szükségesnek látják, minden vasár- és ünnepnapon harangszó és égő gyertyák mellett közösítsék ki mindaddig, míg a pápa előtt megjelenve, az Istennek, egyháznak és monostornak eleget nem tesznek ; azon helyeket pedig, a hol tartózkodandnak, tilalom alá vessék. S mivel a püspök a költséget nem térítette meg és sem ő, sem Cornelius a pápa előtt nem jelentek meg, ők is közösíttessenek ki mindaddig, míg Gergely előtt meg nem jelennek s érdemök jutalmát nem veszik. — Az ügy további folyamáról kötetünkben semmi sincs. A tatárjárás alatt és után tág tér nyílt érdemeket szereznia szerencsétlen ország és királya iránt. Erről kötetünkben számos okmány szól, az érdemeket majd általában, majd részletesen sorolva ebi. Az utóbbiak közül megemlítendőknek tartom : Dénes bán és szlavóniai herczeg a Sajó melletti ütközetben a tatárok ellen hősileg karczolt s midőn Béla a tengerhez menekült, őt soha el nem hagyta, azután Tótországot több csatában védelmezte s akkoron több sebet, melyeknek helyei most is lát-