Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 462

PAULER GYULÁTÓL. 479 Neki köszönhetjük, hogy most már a valódi mívelt, és a történelemben tájékozott emberek részéről általában el van ismerve, mit a szakemberek már régen tudtak, hogy a középkor nem volt a sötétség ama korszaka, melyre csak borzalommal tekinthet vissza az emberiség. Jól organizalt elméknek ugyan már régen viszásnak tetszhetett, hogy az európai emberiségnek 1000 esztendeje csak tespedés lett volna, s ez 1000 esztendő után rögtön, mint Minerva Jupiter fejéből, ugrott volna ki az újkor civilizatiója, hogy 1000 esztendő csak akadály, felesleges elválasztó lenne az ő és újkor közt, melyek tulajdonkép együvé tartoznának s köztök csak egy lázas álom fekünnék, melynek sötétségét - mint e<ry bornirt és csak mint Lecky német fordítója emlékezetes német író — Jolowitz H. mondja — az egyház máglyái világítottak be : de oly összefüggöleg és szépen, mint Comte által nem volt még e kérdés megoldva. A történelemnek neliány legfontosabb mozzanata : a középkori pápaság, az ügynevezett renaissance, a reformátio általa jelenik meg először érthető, el nem torzitott, kendőzetlen, alakban. Azonban ez eredménynél, melyre a szaktudósokat már előtte gondos buvárlat, sok lángoló lelket pedig, mint a különféle országok romanticusait, bizonyos homályos érzés vezette, nagyobbra becsülöm ama közvetett hasznot, mely Comtenak a történelem felől irt elmélkedéseiből a tudomány további fejlődésére háramlik. Tudjuk, hogy a positiv felfogás szemében a.történelem is természeti tüneményekből áll. melyek bizonyos törvények szerint folynak le. Hogy e törvényeket ismerjük, ismernünk kell a előbb a tüneménynek lefolyását, azoknak valódi alakját, különben ugy járnánk, mint amaz adómabeli angol akadémikusok kik hétféle megfejtését találták annak, miért nem lesz nehezebb bizonyos edényben levő 3 font viz, lia egy három fontos halat beleteszünk : míg végre kisült, hogy a tény maga nem volt való és az edény a hallal nehezebb volt, mint a hal nélkül. E lefolyásnak megfigyelése, vagy tiszta constatálása azonban a legnagyobb pontosságot igényli, s azért már a priori tévesztettnek lehet mondani, minden törekvést, mely a történelem törvényeit megakarja állapítani, mielőtt még a tüneménye-