Századok – 1873
Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 462
466 COMTE ÁGOST ÊS A TÖRTÉNELEM. alapja, a monotheismus engeclé, a theologiai felfogás rovására, kijebl) terjeszteni az emberi értelemnek akkor még oly szük birodalmát.«1 ) Az industrialis haladás csirái is a középkorban gyökereznek, mely felszabadítván a munkát, véget vetett az emberi erő korlátlan kizsákmányolásának, ezzel szükségessé tette, előidézte a gépek feltalálását, melyek az elégtelen emberi erőt sokszorozzák, ott, a hol kell, pótolják. Semmi sem bizonyítja inkább, — mondja Comte, — mily alaptalanul vádolják stagnatiöval, vagy visszaeséssel a középkort, »az emberiség múltjának ama nemes részét, melyben oly súlyos akadályok közt, a társadalmi haladás nagyobb lendületet kapott, mint bármely más korban előbb,« mint két körülmény, melyet nem lehet elvitatni, nem lehet kétségbe vonni, s melyek magukban elegendők a legmegrögzöttebb előítéletet is eloszlatni, »lia a theologiai, protestáns vagy deista ellenszenv — veti hozzá — egyáltalában képes volna tisztán észszerű okokra hallgatni« -') Az egyik, hogy az összes újabbkori haladás azon nemzetek közt, azon talajon fejlődött, mely a középkori társadalmat a katholika egyházat és a feudalitást uralta,és még napjainkban is tapasztalhatjuk, hogy ott, hol megszűnt a római egyház, megszűnt a modern civilizatiő, és a keleti egyház népei vagy a mohamedánok az elmaradottságnak szomorú képét tűntetik fel, a nyugoti civilizatióval szemb n. A másik pedig: hogy az európai műveltség, szabadság legelőször Olaszhonban, tehát a pápaság legközvetlenebb szomszédságában, leghatalmasabb befolyása alatt keletkezett azon században, mely a pápai hatalmat tetőpontján látta.3) A ki tehát a történelemben a fokozatos fejlődést nem tagadja, ki nem hisz ugrásokban vagy csodákban, az nem mondhatja többé, hogy a középkor hatalmai nem voltak úgy tényezői, !) I. h. 325. I. '-) »Si les haines theologiques, protestantes ou deistes, pouvaient étre convenablement accessibles aux pures inspirations rationelles.« I. h. VI. 79. 1. 3) U. o.
