Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 462

Comte Ágost és a történelem. ni. A középkor álladalmi viszonyai, a feudalitás — Comte szerint — nem a germán invasio esetleges körülményének, hanem az általános helyzet szükségképi' folyományának tekintendők. A mit mi népvándorlásnak nevezünk, csak visszahatás volt a római hódítás ellen. Midőn Kóma, mint valami ár, elborítá az egész művelt világot : a népek vagy meghajoltak, vagy kitértek előle, és vadonaikba szorultak. Midőn a hódításnak terjedése megszűnt, a hátráló népek is megálltak. Rabló, nomád kalandjaikban egy darabig Róma által akadályozva, kénytelenek voltak lakhelyeiken állandólag megtelepedni, legalább némileg a földmiveléshez fogni, mi aztán még inkább ösztönzé őket mostoha földjük helyett élelmet és zsákmányt a szomszéd gazdag birodalomban keresni. Marc Aurél ideje óta Róma teljesen a védelemre szorult, s e szerepet kénytelenek voltak folytatni mindazon népek is, melyek területén maguknak új hazát szereztek, kivül maradt, szegényebb sorsosaik ellen. A védelem e kényszerűségéből keletkezett a feudalitás, mely által az államok számtalan kis darabokra törtek, a sikeresebb védelem végett. Az európai emberiség nagyban azon állapotra jutott, melyre hazánk a mohácsi vész után, midőn a folytonos, mindenfelől jövő támadások folytonos és isolált védelmet tettek szükségessé, és a megyék az egyes országrészek oly tág autonómiáját eredményezték, minővel körülbelül a feudalitás korában a herczegségek, grófságok, őrgrófságok bírtak. A hódítás korával meg kellett szűnni a rabszolgaságnak is, mely amannak szükségképi következménye volt. A hódító háborúk mindegyre szaporíták a rabszolgák számát, s annak,