Századok – 1873

Nyáry Albert báró: Asztali rendtartás egy kuruczvilági főúr udvarában 445

450 TÁRCZA-régi magyar zarnatú Bercsényi - ésThököly-nóták voltak, melyek fölfedeztetését társulatunk néhány tagjának köszönhetni, s melyeknek ily történelmi hangversenyen leendő előadását mi már pár hó előtt megpendítettük. Ezeken kívül a szintén társulatunk zemplén-ungi kirándulása alkalmával fölfedezett »Szab ács viadalja« czímü Mátyás-kori hősvers is elszavaltatott e zeneversenyen, melyen ekkép társulatunk munkásságának gyümölcseit három pièce képviselte. Ennélfogva méltán botránkoztak meg a hangverseny látogatói közül számosan, hogy mindezek daczára a rendezőség, a különben igenis bő, magyarázó programúiban a T ö r t é n e 1 m i T á r s u 1 a t o t, vagy e darabok fölfedezőit csak egy árva szóval is érinteni méltósága alattinak tartá. Node még Ovid megírta azt, hogy : Sic vos non vobis, etc. Hadd ékeskedjenek az idegen pávatollakkal mások, — azért mi csak haladjunk a magunk útján; s engedje a jó sors, hogy történelmi búvárkodásaink folytán még több becses magyar költői és zenerégiséggel is szolgálhassunk a zenedei uraknak, és még számos Szabács-féle eredeti ó kézirattal a nemzeti muzeumnak ! . . . . Megemlítjük egyúttal, hogy a Bercsényi és Thökölynóták, s a Rákóczi -nóta vázlatai, a selmeczi derék öreg Sági Balogh János liegedüjátéka után Bartalus István által zongorahangjegyekre letéve, s némi történelmi bevezetéssel ellátva, Rózsavölgyi és társa mükereskedésében megjelentek és kaphatók. A régi magyar történelmi zene kedvelői valódi igazgyöngyökre lelnek e darabokban, melyek általános meglepetést szültek az említett hangversenyen is. — Révész Iliire »Figyelmező«-jének május és junius havi füzetei megjelentek ; szokás szerint ezekben is becses adalékokat találunk a protestáns egyház, iskola és könyvnyomtatás történelméhez. Ilyenek S i n a y Miklós nagyhírű debreczeni tanárnak 17 59—1803. évekbeli naplójegyzetei, Rácz Károly, — Melius Péter születése helyéről és évéről, maga a tudós Szerkesztő Révész, — II. Lajos király parancsa Thurzó Elekhez 1521-ből, Grarády, — és a debreczeni nyomdászat történetéhez (Thököly korából) Szilágyi Sándor által közölve. E becses folyóirat mellett egyszersmind megemlítjük a r. katli. egyháztörténelem mívelésére hivatott csanádi »Történelmi Adattár« májusi füzetét, melyben »Csanád az Árpádok alatt« czímü terjedelmes történeti tanúlmány, és a gyula-fehérvári orsz. levéltár Orodra s az orodi káptalanra vonatkozó okmányok közlései folytattatnak,