Századok – 1873

Géresi Kálmán: Tamás-Várallya és Vatafalva 439

442 TÁRCZA-mányokat bövítgetni, vagy akár azon Tisztelendő Úr, ki ama re'gi kehelyre, daczára a Ráthonyi úr által említett, állítólag I. András korabeli — egyébiránt tudvalevőleg koholtnak bebizonyúlt — imádságban foglalt iszonyú átkoknak, a Vata nevet reávéste. De meg »Vatha« nevüek okmányainkban is fordúlnak elő, s ha csakugyan Vathafalva létezett volna is, meglehet épen úgy nem volt a Vatháé, mint most nem a Wathay-családé. Többi bizonyítékai sem bírnak a szükséges meggyőző erővel. Mert ha azt lehet mondani, hogy Buchna = Bustya, akkor azt is lehet, bogy = Buda vagy Baja, vagy bármi hasonlót. A nyelvészeti phonetiea tiltakozik az ilyen következtetés ellen, mert a Bereg megyei Csornavodából lehetett és lett is Csiroda, de Buehnából soha sem lesz Bustya. Nekem úgy tetszik, hogy azon geographiai complexus is, melyben T.-Yáralja fekvését leírja Ráthonyi úr, kissé erősen van színezve, talán azért, hogy a néphagyomány annál tisztábban megőrzöttnek és hitelre méltóbbnak legyen feltüntetve. Gyermekkori emlékezetem után irok, de úgy hiszem nem csalódom! Tamás-Váralja hegyoldalban fekszik ugyan, de a dombról lemenve Halmi felé, az ugoesa-szatmári síkságra nyílik. Halmitól egy jó félórányira van, Terebestől, Ardótól nem messze, Szatmártól úgy hiszem 3 kis mértföldnyire sík úton. Azon helytől pedig, melyekkel egy csoportban fekvőnek mondja Ráthonyi úr, távolabb ; Visktől 3 mértföldnyire, Bustyaházától még tovább. En tehát nem vagyok meggyőzve a felől, hogy Vatha leveretésének színhelye Tamás-Váralja lett volna, és felkérem Ráthonyi urat, hogy erősebb bizonyítékokkal győzzön vagy ezáfoljon meg '). GÉRESI KÁLMÁN. ') Társulatunk bírálója is, Szabó Károly, ki a magyar őskorra nézve valódi tekintély, az egész Ráthonyi-fe'le értekezést inkább csak jóakarattal, mint csak némi tudományos apparatussal írottnak tartja, s egyebek közt megjegyzi róla: 1. hogy a kérdéses faluk Úgoesának nem északkeleti, hanem délkeleti részén feküsznek ; 2. »Bujaháza« helység ott nem létezik, hanem Bujánháza; 3. a Ráthonyi által forrásúi emlegetett I. András korabeli ima — koholt; 4. hogy Thuróczy Vatát »bélaváriVata herczeg«-nek nevezné: nem áll, miután Thuróczy (II. 39.) »Vatha de Belus«-t ír; 5. Viske, Bu*, Buchna —mely utóbbiak Tuhutum utódai, Gyula fiai voltak — ínég a Vata fölkelése előtt kivégeztettek Péter által ; 6. Buchna neve hibásan hozatik a mai Bustvánházával összeköttetésbe ; előbb származhatik abból az