Századok – 1873

Géresi Kálmán: Tamás-Várallya és Vatafalva 439

440 TÁRCZA-vetve. Ezért egyes történelmi tények tisztábahozatalánál csak nagyon vigyázva használható. Azt is elismerem, hogy a hely- és személynevekben, és ezeket megőrzött okmányainkban a magyar történetírásnak még ki nem aknázott nagy kincse hever, különösen épen a legrégibb korra vonatkozólag. De azt is hiszem, hogy ezen úton biztos történelmi eredményekhez jutni, erős szakképzettséget kiván ; olyan tudományos apparatust, melynek p. o. a magyar diplomatiában való teljes jártasság, a régi magyar nyelvészetben kellő tájékozottság, és a szláv nyelvek tudása elengedhetlen kiegészítő része. Épen ezért pusztán a neveken is bajos elindúlni történelmi vizsgálódásnál. Nézzük Ráthonyi úr értekezéséből, mennyire megállhatok azon bizonyítékok, melyekből ő neki »bizonyosnak látszik, hogy Vatha a mostani Tamás-Váralja körül élt és veretett le.« Azt állítja, hogy »a tamás-váraljaiak közt máig is élő néphagyomány szerint Tamás-Váraljáinak hajdani neve Vatafalva volt. Mikor vesztette el Vatafalva nevét s lett Tamás-Váraljává? tudni nem lehet.« Továbbá »hogy a mai Tamás-Váralja fölött emelkedő hegyen szintén vár volt, melynek sem építési, sem elpusztúlási kora felöl sem történelmi adat, sem hagyomány korunkra át nem szállt..« IIa olyan bizonyosan lehetne tudnunk a Vatha leveretésének szíithelyét, mint a mit Tamás-Váraljáról tudunk, valószínűleg nem lett volna alkalma Ráthonyi úrnak értekezését megírni. IV. László király egy 1274-ben kelt okmányában Ugocsa megyében fekvő és Kökényessel határos »terrain Holmi voeatam« Gábor fiának, Tamásnak ajándékozza.1) Származott, ezen Tamás a Katha-nemböl, és egyike volt azon vitéz vezéreknek, kik László Ottokár elleni hadjáratában, mely tudvalevőleg László és Habsburgi Rudolf győzelmével és Ottokár halálával végződött, magukat, kitüntették. Mit az okmány ilyen szavakban említ meg : »sub Castro Loawa contra hostilem Regis Boemorum turmam facie ad faciem dimicando triumphum ercuit« stb.2) 1284-bcn a váradi káptalan előtt a püspök és öt társa, mint választott bírák, megosztoztatták ezen Tamást »de genere Katha« rokonaival öt falu birtokán, mely osztályban »Popy (Beregben), Bábun és ]) Lásd Zieliy-codex I. kötet 3G-dik sz. 2) Lásd U. o.