Századok – 1873

Deák Farkas: Barcsay Ákos levelezése idősb gr. Csáky Istvánnal 1659-1660 407

DEÁK í'AUKASTÓI" 411 tudván azt, minden keresztyén ember hazájához és nemzetéhez tartozik legközelebb lenni. Eletünknek koczkáztatásával semmit nem gondolván, az mellettünk lévő megnevezett becsületes rendeknek sok istenkedésére is tekintvén, az török nemzet közé való bemenésre magunkat rejávettük ; mindazáltal ily szoros ügyben is az méltóságos fejedelemnek ő Ngának tetszését akarván róla venni, szándékunkat megírtuk, melyre ő Nga választ tévén, bemenésiinket javallotta, intvén, igyekeznénk dolgát promoveálni, kiről ő Nga kezeirása vagyon nállunk ; az szerint következett az vezér táborába való bemenésünk ; de minekelőtte az vezérhez jutottunk volna, azelőtt harmadnappal immár Jenő kezénél volt, miképen vádolhat azért bennünket azzal valaki : annak az véghelynek elveszésének mi voltunk volna okai ? sőt ha mást kellene vádolnunk, legyen bizonyság Tisza István nevü jenői főember, az ki tavalyi esztendőben küldetvén be kapitihaságra és az méltóságos fejedelem ellen való nehézség miatt az jediculában tartatván fogva mindeddig, mostan szabadítottuk ki törekedésünkkel, mondja meg jó lelkiismerettel, ez óráig is Jenőt nem kérte volna az porta, ha az méltóságos fejedelem ő Nga maga ellen haragra őket sokképpen nem indította volna ; úgy híszszük, nekünk nem kedvez, mert Jenővel együtt veszett el minden jószága nyavalyásnak. Karán-Sebes, Lúgos elveszésével is nem félünk méltán vádoltathassunk, mert az fővezérhez való érkezésünk előtt annak kézben kérésére immár elküldött volt ; parancsolá ugyan nekünk: írnánk levelet nekiek,—melyet, kezekben lévén, meg kellett cselekednünk, de ugyan karán-sebesi nemes embert más nemes ember szolgánkkal együtt küldtük el levelünkkel, megizenvén nékik : ha az helynek megtartásában modjokat látják, fel ne adják ; de megkeseredvén nyavalyások, édes hazájoknak oltalmazására elégtelenségeket látván, biztatásunknak helyt nem adtak, holott (?) az ott lakos szegény embereken kivül csak tíz emberből álló praesidium sem volt az véghelybe ; nem mi adtuk azért meg Karán-Sebest és Lúgost, hanem az ki felbiztatván az török ellen való fegyverkezésre, elégséges eszközöket nem adott nékiek hozzája. Yáradot és több helyeket nemhogy ígértünk volna, sőt sok törekedésünkkel,fáradtságunkkal vittük véghez, meg ne száll-