Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

PAULER GYULÁTÓL 401 és a független szellemi hatalmat, egy általános morál tanát írta zászlajára. Sem a még bölcsejében levő tudomány, sem a meta­physika nem bírtak újat teremteni, nem bírták a társadalmat újra szervezni. "Vissza kellett térni a theologiára, »miből azonban — te­szi hozzá Comte — nem következik, hogy napjainknak szintoly anarchikus, de értelmileg és társadalmilag teljesen különböző vi­szonyai ugyanilyen megoldásra fognának vezetni.«l) A polytlieismus egy birodalomba fűzte az akkori müveit vi­lágot : a monotheismusnak feladata volt, az összeerőszakolt né­peket egy társadalomba olvasztani, emberiséget teremteni, s ekkép nemünket egy lépéssel közelebb vinni végrendeltetéséhez. Ezt pedig csak azon theologiai felfogás tehette, mely nem ismert nemzeti, egymással ellenséges isteneket, hanem csak egy mennybeli atyát, kinek mindnyájan gyermekei vagyunk. Főhatása tehát — bár az értelmi haladás tekintetében is neki, mint alább látandjuk, roppant sokat köszönhetünk — kiválólag socialis volt, s e tekintet­ben két, soha eléggé nem becsülhető vívmányt köszönhetünk neki : a szellemi vagy — most már a szokott kifejezéssel anach­ronismus nélkül élhetvén — egyházi hatalomnak (pouvoir spiri­tuel) külön választását a világi hatalomtól (pouvoir temporel), és egy a politikától független, általános érvényű morálnak felál­lítását. Az első csak a monotheistikus papságnak sikerülhetett, mely már nem egy kétes, korlátolt hatalmú isten, hanem az egyet­len mindenható nevében beszélt. Es csak e különvált, országok­hoz nem kötött egyházi hatalom állíthatott fel és szerezhetett te­kintélyt az általános morálnak, s alkothatott ez által a római birodalom bukása után széthulló nemzetek számára egy új köte­léket, mely a legalsóbb osztályokban is felébresztő a méltóság és emelkedettség érzését, és a legszegényebb kereszténynek is szük­ség esetén jogot adott a leghatalmasabb úrral szemben, törvé­nyekre hivatkozni, melyek mindkettejüknek egyaránt szóltak. E hatalom által vált az, mi eddig lehetetlen volt, lehetővé, hogy az engedelmesség más is lehessen, mint szolgai és az ellenkezés más, mint ellenséges feltámadás.2) o I. h. 201. 1. 2) Kissé körül kellett írnom, hogy érthetőbbé tegyem, Comte szép és precis mondását : »'a soumission a pu alors cesser d'être servile, «t la rémonstrance d'être hostile !« I. h. 239. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom