Századok – 1873
Frankl Vilmos: Berger Illés magy. kir. historiographus 373
378 BEUGER I. M. KIR. HISTORIOGRAPH Berger joggal úgy vélekedhetett, hogy bírálói ügyes financierek lehetnek, de történetírói hivatottságának megítélésére nem egészen illetékesek Nem mondott le tehát igényeiről és reményeiről sem. Hogy magának útat nyisson az elzárkozott Rudolf kegyeihez, hatalmas tanácsosát, Barvitius Jánost igyekezett megnyerni. Egy újabb munkáját, melyet Prágában, a császári udvar székhelyén, 1603-ban nyomatott, neki ajánlotta. Azon országokat, melyek az ausztriai ház uralkodása alatt, és az államokat, melyek azzal szövetségi viszonyban állanak, szólaltatja meg latin dystichonokban az ausztriai ház dicsőítésére.1 ) A Barvitiushoz intézett versekben nem fukarkodik a magasztalással ; de egyszersmind nyílt őszinteséggel tárja föl czélzatait; midőn fölkéri, hogy a császár figyelmét irányozza reá és müveire.2 ) Számítva Barvitius pártfogására, 1603 őszén ismét megjelenik Rudolf előtt. Most ajánlatot tesz, hogy a török-magyar háború történetét megirandja, és hogy e munkájára kellő otiummal rendelkezzék, évi segélypénzt kért megajánltatni. Azonban Rudolf most is, »miután — úgymond — ismeretlen előtte, vájjon ily munka megírására elég képesnek és alkalmasnak tekinthető-e : ismét a pozsonyi kamarához kívánta őt utasítani, hogy stantia praeditum esse.« (Eredeti fogalinazata a budai m. k. kamarai levéltárban.) ]) A könyv czime: »Typus Monarchiae Europae Austrio-Romanae, id est suminorum regnorum in Europa, quorum imperio, affinitate, soeietate belli et pacis gaudet augustissima Doinus Austriaca. Nobilissimo, Generoso et Magnifico Domino Johanni Barvicio, ab Intimis Consiliis et Secretis Sacratiss. Majestatis Imperatoris Rodolplii II. Domino et Patrono colendissimo dedicatus et consecratus, suinmac observantiae ergo. Ab Elia Bergero Pannonio. Pragae. Typis Georgii Vigrini.« Kis negyedrétü nyolez lap. (Egy példánya a pesti egyetemi könyvtárban.) 2) A czimlap második oldalán a Barvitiushoz intézett versekben olvassuk : »... Austriadasque ineos aeternis ex aera columnas, Ilungaridas pariter coclesti ex cruce laudes Divo commenda quaqua potes arte Rodolpho Atque meo studio praesenti, velque futuro Dulcc patrociuium meritis eoncedi I'ateruis.«
