Századok – 1873

Frankl Vilmos: Berger Illés magy. kir. historiographus 373

374 BEUGER I. M. KIR. HISTORIOGRAPH A XV. század végén történetírásunk a száraz és naiv krónikák szerény köréből kiemelkedve, a megifjúlt classicismus varázshatása alatt, az ókor örökbecsű remekeinek tanulmányozása és utánzása által, meglepő lendületet nyert, magas tökélyre / emelkedett. Es bár kezdetben csak importált növény gyanánt díszlik a nagy Mátyás fényes udvarában, csakhamar termékeny talajra talál hazánkban. A XVT. században a mágyar történetírók hosszú sorozatát bírjuk, kik a művelt külföld akkori irodalmi színvonalát mindannyian elérték, némelyek túlszárnyalták. Csak Oláh Miki ó s t, F o r g á c h Ferenczet, Z s â rnbok i .T á n o s t, V e r a n c s i c s Antalt emelem ki, és B ar a n y a i D e c s i <T á n o s t, kinek jeles munkáját csak nemrég tette közkincscsé a nagyérdemű Toldy Ferencz.') És ezeknek köréhez tartozik még I s t v á n f i M i k 1 ó s is, bár műve csak a XVII. század első éveiben készül el. De midőn 1608-ban a tollat kezeiből kiejti. Magyarországban a történetírói tevékenység terén szünet és hallgatás áll be. Rövid, többnyire selejtes alkalmi műveknél alig bírunk egyebet. ('sale Réwai Péter commentariusai, és naplók, emlékiratok, melyeken diplomaták és politicusok dolgoznak, de nem a közönség számára, képeznek kivételt. És míg Bethlen Gábor Böjt hi Gáspárban méltó történetíróra talál, az ez időben élt magyar uralkodók Berger Illésre szorúlnak. Ennek irodalmi munkássága teljesen nélkülöz minden magasabb értéket. De élettörténete figyelmet érdemel jellemző részleteinél fogva, melyek bepillantani engednek egy XVII. századbeli magyar tudósnak, egy történetírónak életviszonyaiba. I. Berger2) Tllés protestáns családnak volt sarja. Azon Berger Péter, ki 1560. körül Breznóbányán mint tanító, majd ') Kiadta 1866-ban a Magyar Történelmi Emlékek II. osztályának XVII. kötetében. 2) Munkáinak czímlapjaín fölváltva í.ja magát Berger, Perger, Bergher, sót egyszer Berghler-nek. A hozzá intézett, vagy róla szóló hivatalos irományok majd Bergernek, majd pedig Pergevnek nevezik.