Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

330 JELENTÉS ÉS BÍlíÁLAT időszámítási szabályok, melyek elironologiai tabellákat szükségeinek. Mindé nehézségeket könnyű szerével hárítja el a Gaussféle husvétszámítási mód, melyhez nem kívántatik se tabella, se aranyszám, se vasárnapi betű, s melyre vonatkozólag mondja Littrow (Calendariographie 54.1.): »Hier bemerken wir bloss, dass die oben erklärten Sonntagsbuchstaben, Epacten u. s. w. grösstentheils zur leichteren Bestimmung des Osterfestes erfunder, oder wenigstens wegen diesem Gebrauche bis auf unsere Zeiten erhalten worden sind. Doch bedürfen wir itzt diese Hülfsmittel nicht mehr, seitdem Gauss gezeigt hat, wie sich das Osterfest durch einige einfache Operationen der Arithmetik, ohne alle jene Vorkenntnisse bestimmen lässt« stb. E számítási szabályokat Littrownál az imént idézett helyen, Weidenbachnál a 9-ik lapon (itt azonban botrányos sajtóhibákkal • a számítási formulákban) találhatja szerző, és találhatja e jelentés alább következő soraiban szintén ; miután alulírott bírálói tiszténél fogva erkölcsileg kötelezve érezte magát e számítási szabályok fölvételére, mind saját igazolásáűl, mind pedig a pályázó capacitátiójáúl ; adja tehát azokat úgy, a mint diplomaticai hallgatóinak szokta előadni : Husvétszdmítás az 6 naptár (Calend. Jidian.) szerint. E számításnál öt ismeretlen mennyiséggel (a, b, c, d, e) van dolgunk és két ismerttel, t. i. m = 15 és n = 6; az ó-naptárban az m és n értéke állandó. Leírom tehát ezeket így : a = b = c — d = e = m =: 15 n = 6 azután az öt ismeretlen értékét számítom ki következő módon : I. az adott évszámot elosztom 19-czel, az osztás maradéka — a II. az adott évszámot elosztom 4-gyel, a maradék = b III. az adott évszámot elosztom 7-tel, a maradék — c