Századok – 1873

Garády: A Zichy-codex második kötetének ismertetése 276

BÍRÁLATOK. 279 Már az első kötet bemutatásakor kiemeltem volt a Becseicsalád dúsgazdag voltát. (Századok, 1871. VIII. f. 563. 1.) Igazolja ezt a jelen kötet is, melynek 478. okmánya közül majdnem kétszáz e család ügyeire vonatkozik. Nagy vagyona az alvidéken, a Dunán túl és innen feküdt. A fő vagyonszerző, Becsei Imre, lévai várnagy és barsi főispán vala ; fiai, Tötös és Yesszős (a harmadikról, Tamásról, keveset szólnak az okmányok) a birtokot még többre szaporiták. 1334-ben mindketten lévai várnagyok s barsi főispánok valának (I. köt. 425. sz.), utóbb külön hivatalokat viseltek Nevezetesen Tötös, a ki 1343-ban még barsi főispánnak neveztetik (55. 1., e hivatalt tehát 1334-től 1343-ig viselte), de már 1342-ik évben mint kir. ajtónálló (magister Janitorum domini Begis, 51. 1.), 1343-ban mint óbudai (89.1.), 1345-ben mint visegrádi várnagy és pilisi főispán (180. 1.) fordúl elő. Kedves embere volt I. Lajos királynak, a ki el is halmozta őt adományaival. így, egyebek közt, örökösök nélkül meghalt Jakabnak, Gyula fiának, lajméri (Baranyában) birtokát 1344-ben; Karakót (Baranyában), szintén örökösök nélkül meghalt Jánosnak, Zombor fiának, és Miklósnak, János fiának birtokát 1347-ben; ugyanezen évben még Barthant, a kunok által latorságaiért megölt Barthan Jánosnak, László fiának, és hasonló halállal kimúlt testvérének, Barthan Péternek, bodrogmegyei birtokát ; a következett évben örökösök nélkül elhalt Peterdi Bosschnak és Jakabnak, Miklós fiának, peterdi és szentdömötöri birtokait (Baranyában) ; 1351-ben pedig Pilismegyében szőlőket adományozott neki, s mindezzel saját pénzén szerzett vagy zálogba vett birfokai tetemesen megnagyobbodtak. Jövedelme szaporítása végett I. Lajos Báthmonostornak 1347-ben és Gethmonostornak, Tötös birtokainak, 1349-ben hetivásárokat engedélyezett-; 1352-ben őt és testvérét, Vesszőst, utódaikkal együtt a tót- és horvátországi bánok biráskodá a alól fölmentette. 1355-ben már nem élt, mert Szécsy Miklós országbíró azon évi perhalasztó rendeletében Miklós és László fiait úgy említi, mint >filios con dam magis ri Teuteus« (628.1.). Testvére, Yesszős, szintén kedves embere volt I. Lajosnak. 1312-ben saskői várnagy, 1347-től 1354-ig zólyomi főispán volt, s mint ilyet eddig nem ismertük, Czinárnál legalább nem fordúl