Századok – 1873

Waltherr Imre: Az ál-Károlyi - 266

Az ál-Károlyi. iy. Károlyi István a vén Kis Balázsnak és más jó embereinek társaságában személyesen járván Bécsben, királyi parancsolatot eszközlött ki, mely szerint az első tárgyalási nap elhalasztatni i-endeltetett ; miért is a bizottság első ülését csak febr. 26-án tartá meg Nagy-Károlyban, melyben a megbetegedett Klobusiczky Ferencz lielyett b. Sennyey István működött. Mindenekelőtt Sándor tanúi hallgattattak ki. Miután a tanúk száma mindkét részről oly nagy volt, hogy azok vallomásainak leirása az olvasóra nézve unalmassá válhatnék : csak a tényálladék részleteit elősoroló egynémely vallomásoknak, továbbá Károlyi Sándornak és a bizottság hivatalos fölterjesztéseinek ösmertetésére szorítkozom. Egyelőre 26 tanú lőn kihallgatva, illetőleg vallomásaik biteltetve ; kik közül Károlyi Krisztina, Perényi János özvegye, Fekete Ferencz, Károlyi Istvánnak volt tanítója, s más 13 tanú, Szatmár megyei részint birtokosok, részint előkelő polgárok, egyezőleg azt állíták, hogy a kérdéses egyén sem arczban, sem arczszínben , sem termetben nem hasonlít Károlyi Istvánhoz. A 16-ik tanú Ő ry János Ugocsa megyei péterfalvi birtokos, hit alatt vallja, hogy a kérdés alatti egyén Nagy Mihály péterfalvi nemesnek fia Gergely; állításának erősítésére vallja, hogy Nagy Gergelyt ismeri : miután neje, kivel három évig házasságban élt, a nevezettnek édes testvére volt.