Századok – 1873
Balássy Ferencz: Viszhang Botka Tivadar „Tájékozásá”-ra a vármegyék alakulása kérdésében - 153
HA1.ÁS8Y FKRENCZTÖL. 159 ezen nevet vette fel ; és a mennyiben Kálmán király I. k. 36-dik fejezete szerint minden ilyen Marcliia vagy confinium egy corn e s alatt állott, azon értelemben ezen föesperesség vagy vidék is egy co ín itatust tett, mely különben kiterjedésére nézve is felért egy vármegyével. Itt meg kell említenem, hogy érdemes ellenfelem »Az eltűnt magyar Y a 1 k ó vármegyéről« írt értekezésében a Marchia és Porta Hungarica elnevezéseket Yalkó vármegyére alkalmazza, s e vármegyét nevezi Magyarország határörségének.Pedig a pápai tized rovatában, melyet érdemes ellenfelem is használt említett értekezése megírásában, világosan meg van különböztetve Yalkó M a r c li i á-t'tl, és midőn e rovatban foglalt helynevek szerint a Marchia elnevezés Siimium jelzett vidékére vonatkozik, attól V a 1 k ó, mely különben is vármegye — comitatus — volt, az arról nevezett külön föesperesség (Archidiaconatus de Walco) által is meg vala különböztetve.2) Úgy látszik, hogy érdemes ellenfelem az érintett megkülönböztetés daczára is Y a 1 k ó t egy vármegyének tartja Marcliiá-val. Megengedem, hogy ezen elnevezés alá tágasabb értelemben jöhetett Y a 1 k 6 is, a mennyiben a határszélhez ez is közel feküdt, és Marchiával határos volt; de a kérdéses elnevezés a felhozott adatok szerint praecise és tulajdonképen Sirmiumnak jelzett vidékét illette, és ez Yalkótól megkülönböztetett területet tett. b) A rábaközi főesperesi kerület (Archidiaconatus de Rabaköz) a mai Soprony és Győr vármegyének azon részén terült el, melyet a Rába folyó két ága veszen körül. E terület vagy sziget, úgy látszik, már a rómaiak alatt egy különálló provinciát képezett, melynek municipiuma volt az említett folyótól nevezett R a b o n a vagy Raab város, melyből lett a mai Győr. E vidéknek a folyók által kijelölt s a rómaiak által is használt természetes határait, úgy látszik, őseink is megtartották, s azt a nevezett folyóktól R á b a k ö z-nek nevezték, mely, midőn a győri püspökség alapíttatott, e néven egy megyét vagy külön') »Századok.« 1868. VII. fűz. 454. 1. 2) Koller i. m. II. köt. 378. és 382. 1.