Századok – 1873

Jakab Elek: A „Székely Oklevéltár” történetirási fontossága - 122

132 TÁRCZA. Gyula által, Wesselényi Ferencz nádornak, a saját aegise alatt létrejött összeesküvésben való szerepéről. A mindvégig igen érdekes fölolvasás, töredéke egy nagyobb műnek, mely szerző sok évi kitartó búvárkodásainak gyümölcse, s melynek önálló, nagybecsű részleteit képezik az 167 2-ik évi támadásról és Zrínyi Péterről írt ama kitűnő tanulmányok is, melyeket szerző társulatunk közlönyében juttatott volt a közönség elé. — Pauler utalva arra, bogy az ú. n. Wesselényi-liga történetét közelebbről megvilágító adatok csak legújabban lőnek hozzáférhetőkké, — ezek alapján praegnans vonásokban jellemzi Wesselényit és annak korábbi életét; vázolja a magyarok mellőzésével kötött vasvári béke káros következményeit, s az ezek folytán a hazafiak s legkivált az északi XIII megye protestáns rendei közt mindinkább terjedő elégületlenséget. Az elégületlenek a bajok orvoslását a korona és nemzet közti alkotinányszerü közvetítőnél, a nádornál keresték, — ki bizalmas belső emberei : Bory Mihály, Leszenyei Nagy Ferencz és kalandos természetű neje, a hires Széchy Mária rábeszélései folytán elvégre kezére vette az ügyet, s az elégületlenek élére állott. E végből hirdette és tartotta meg az 16G6-ki murányi értekezletet, hol a liga végleg megalakult. Nádor és rendek a bécsi udvarnál sérelmeiknek alapos orvoslását nem remélhetve : franczia szövetséget keresének, — de csak igen gyönge reményt nyertek. Wesselényi most, gr. Nádasdy Ferencz országbírót, e magyar nábóbot is — ki a Wesselényi elhunyta esetén megürülendő nádori szék elnyerésére okvetlenül szükséges népszerűség hajhászatából hajlott a ligához — megnyerve, régi ellensége: a török felé kezdett közeledni, s e végből az egykor gyűlölt vagy lenézett Apafi barátságát kereste. Leíratik Baló Mátyás portai követsége, és az erdélyi közvetítés. Ezen clőintézkedések közepette azfiuban a már régóta betegeskedő nádor elhunyt, s az összeesküdtek egyelőre fő nélkül állottak. — Wesselényit önzéstelen hazaszeretete, mely czéljait tagadhatatlanul vezette, előnyösen különbözteti meg nagyravágyó s szerencsétlen végű társaitól : Nádasdytól, Zrínyi Pétertől, — és e nemes alapvonás, gyengeségei daczára, tisztességes helyet biztosít számára a históriában. — Pauler után Wenzel Gusztáv értekezett, a Nagy-Lajos által 1351-ben megújított s szilárd érvényre emelt aranybulla némely pontjairól : de ezúttal nemannyira történelmi, mint inkább magánjogi szempontból. Az értekezésekkép körünkön kívül esik. s Megemlítjük még, hogy a nyelv- és széptudományi osztály jan.