Századok – 1873

Jakab Elek: A „Székely Oklevéltár” történetirási fontossága - 122

128 KÖNYVISMERTETÉSEK. Mondnak az Halom nembeliek : Nem igazság az, hogy nek link ö kegyelmét osztozó társul adjátok, és a több nembeliek épen megmaradnak ; mert Lázár Bálint mindnyájatokért fáradott, költött. Végre úgy végezik, úgy legyen, hogy egy esztendőben a Lázár Bálint maradéki birák legyenek, és az másik esztendőben se birák, se hadnagyok, hanem ismét az harmadik esztendőben hadnagyok legyenek.« Sepsi szék székelysége Zsigmond király korában öt nemre volt osztva. Erre nézve is az Oklevéltár közöl egy érdekes adatot, Kézdi-Vásárhelynek 1427-ben adott kiváltságlevelét. »Panaszosan hozzák fel előttünk — így szól a király — Thorjavására nevtt mezővárosunk polgárai és lakói, hogy ti, Kézdi szék öregei és egyeteme ezen mi városunkat a ti közöttetek való szokás szerént öt nemre osztottátok« stb. (CII. sz.) Egy 1508-ban kelt oklevél szerint (CCXXIX sz.) Székely Ferencz Marosszéken levő Kisfalud helységet és minden más székely örökségét ú. m. M e d g y e s-n emben Du dor- ág on egy, viszont Medgyes -nemben Kttrth-ágon másik, nemkülönben Halom-n emben Náznán-ágon egy harmadik, együtt három székely örökséget azaz lófőséget a király megegyezésével, a királyi joggal együtt eladta Szárhegyi Lázár Andrásnak ezer aranyforintért. Meg kell jegyeznem, hogy mind a királyi jognak, mind az örökségnek mindkét nemre kiterjesztése a cancellárnak a székely joggal való ismeretlenségét mutatja; az első a Székelyfül dön nem létezett, az utósóra nézve pedig a székely ősjogban meguiásíthatlan intézkedés foglaltatik, mire föntebb példát idéztem s a mire még lejebb is visszatérek. JAKAB ELEK.