Századok – 1873

Supala Ferencz: Zsigmond királynak a tiszmenai és vodiczai kolostorok részére adott négy oklevele 115

122 ZSIGMOND KIRÁLY NÉGY OKLEVELE megyéimben (vidik) egész szabadon járhatni; minthogy azonban az én országomban sokféle emberek laknak, s ezen sokaságban sokan találkoznak köztetek, a kik őket talán bánatanátok, vagy valamiért valami ügyükben akadályoznátok s ők e miatt nem bátorkodhatnának országomba jönni, ezért mi, az ő kérelmükre, ebben rajtuk segíteni akarunk, s hűségteknek erősen és szigorúan megparancsolom, hogy mostantól fogva mindenkorra ezen szerzeteseket, a kiket ótalmunkba vettünk a végre, hogy őket s a mi az övék megvédjük, ne bántsátok ha országomba jönnek az ő gyakori utazásaikban, se vizén, se szárazon, se jószágukat, se azokat, a kik kisérik, semmiképen ; sőt ha titeket menvédelmi kíséretért mégkérnek, segítségükre legyetek abban, s másként ne legyen, s másként ne tegyetek, hogy nekem hasznosak s kedvemre legyetek. A ki ezen levelet megtekinti, megtekintése után adja vissza annak, a ki előmutatta. Keltezen levél Chagnov (Hagenau) császári városban, julius hó 14-dik napján, Krisztus születése után 1418-ik évben, s magyar királyságom 32-ik s római császárságom 8-ik évében. 2. 0 Én római császár, élőszóval megparancsoltam, hogy ezen levél kiadassék. Én Zsigmond, Isten kegyelméből római császár és Magyar, Dalmát, Cseh, Német- és más országok királya és sok urak ura, az én jóakaratom és indúlatomból tettem és engedélyeztem mindnyájuknak, a kik a magyar-oláh (ugrovlachyszki) földön, a mely bassarábinak neveztetik, laknak, tekintettel azon kérelmükre, melylyel Agathon meghitt apjuk által megkértek, hogy az ő zárdáik és egyházaik, és szerzeteseik és papjaik és mindnyájan, kik e vidéken élnek, megtarthatják vallásukat és hitükben megmaradhatnak ; nekünk azonban híven szolgáljanak. Erre adtam hitemet az én nevemben és azok nevében, kik hozzám tartoznak .... és a kik utánunk lesznek, hogy sem én, sem más valaki híveink közül ne háborgassa őket hitük és vallásuk miatt, sőt hogy szabadon élhessenek úgy, a mint eddig is éltek, s abban ') Vcnclíti: 7-ik sz, oklevél, 4'J—50. 1.