Századok – 1872

Ivánfi Ede: A magyar államczímer 317

A MAGYAR ÁLLAMCZÍMER. A második négyzetbe, vagyis az elsőnek alája, Dalmátia háromkoronás oroszlánfeje volna teendő ; nemcsak mivel Dalmátia már Kálmán király ideje óta uralta Magyarországot, hanefti mivel czimere már Zsigmond 1406. évi pecsétjén is elöfordúl ') ; míg Horvátország mai czímerét csak II. Lajos királyunk 575. s 577. sz. pénzein látjuk 2), azaz 1516—1526-ban. E két utóbbi czímer Dusán szerb czár (1336—1356.) czimerében látható ugyan már 3

), de ránk nézve Berndt szerint csak boni irók — s tegyük hozzá emlékek — lehetnek irányadók *). E szerint a szivpajzs balján levő felső négyzetben Horvátország koczkái foglalhatnának helyet, míg végre a negyedik négyzetben Fiume kétfejű s kéttestű sasa a feldöntött vizes edénynyel helyeztetnék el, ha t. i. még ily kis területnek is helyet engedünk az államczimerben. így gondolnám én a társországok autonómiáját legjobban jelezhetni. Ezen alakja a czímernek megegyeznék a már 1870. évi ezüstforiutosokon és 10 és 20 frankos aranyokon foganatba vett államczímerrel, kivévén a ezímerek egymásutánját, mely a czimezés eddigi szokásának felel meg. Csak Slavonia czimerében van ott a belmező piros mezeje hibásan harántékos vonalakkal jelezve, mely zöld mezőt jelent, míg II. Ulászló 1496. évi diplomájában e mező penitus rubicundusnak mondatik, és így függélyesen kell azt jeleznünk. Ha a benyújtott törvényjavaslat a föntebbiek daczára mégis elfogadtatnék, a mit alig hiszek, akkor is a heraldika szabályaival jobban megegyeznék , ha Magyarország czimere vértföként, s a társországok vértlábként szerepeluének ; mert a több négyzetre osztott pajzsban a vértfönél levő négyzetek díszesebbek a többinél 5). Fiume helyére meg kell jegyeznem, hogy birodalmi czímer ') Pray, Syntagma bist, de sigil. Regum et Reginai-. IV. tábla 1. ábra. s) Rupp i. m. 3) Heraldicae R. H. specimen. I. tábla. 4) Allgemeine Schriftenkunde der gesammten Wappenwissenschaft. Brünn, 1885. 5) Sa ken i, m. 18. lap.