Századok – 1872

Ivánfi Ede: A magyar államczímer 317

322 A MAGYAR ÁLLAMCZÍMER. Jagelló-házak ivadékai ? — vagy miért tartá meg azokat a nagy országkormányzó, Hunyady János, ki a 4G4. s 467. sz. pénze­ken előforduló pólyákat még meg is koronázá ? — vagy végre miért tartá meg ugyanazokat I. Mátyás, s a hatalmuk délponján álló habsburgi s habsburg-lothringi házból származó császár­királyok egész sora? Vájjon mindezek csak az Anjou-család emlékét akarták volna-e fönntartani s megörökíteni ? Mindez alig hihető, miután minden család inkább saját vagy örökségének jelvényét igyekezett az ország czímerébe iktatni, s azt többnyire a pólyákkal egyesíté. Meg kellett tehát győződve lenniök, hogy a pólyák országos jelentésűek. E körülmény, úgy hiszem, figyelemre méltó, s így a ke­reszt, mint az apostoli királyok jelvénye, országos czímerünkben okvetlenül a pólyák után teendő, annyival inkább, minthogy úgy, a mint azt a tisztelt törvényjavasló urak indítványozzák, csak Y. László 488. s 501. sz. pénzein 2) — a mi tévedésből történ­hetett — s némely erdélyi pénzeken 3) találjuk, pecséteken pedig soha ; míg a pólyák s kereszt már I. Lajos 425. sz. pénzén, melyet érintett müveimben 1362—71. évből származtatok, s I. Ulászló 451. sz. pénzén (1440—1444.) már egyesülve találha­tók 4) ; pecséteken pedig a „Sigillum Regnicolarum llungariae" 1385-ben 5 ) és Zsigmond 1389-ik évben már így használja 6 ) s azt az ntódok is így fogadták el és használták : minélfogva fél­ezer éves szokás is szentesíti a czímer ezen alakját ; úgy, hogy e törvényjavaslat a czímert ezek szerint nem hogy javítaná, hanem régi alakjából kivetkőztetné, főkép úgy, mint azt a „Magyar­ország s a Nagyvilág" 1871.45. száma közli. Hogy tehát ezen újítás szerencsétlen gondolat és czélté­vesztett, — önként következik. Magyarország czínieréuek ily megválasztatását sem pecsé­') Rupp i. m. !) U. ott. 3) Eidy, Erdély érmei. 4) Rupp i. m. 5) Prav, Syntagma hist, de sigillis Regum et Reginarum X. tábl. a. ábra. °J U. ott III. t. 1. á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom