Századok – 1872

Ivánfi Ede: A magyar államczímer 317

320 A MAGYAR ÁLLAMCZÍMER. álló angyalok szerintem komolyabb és méltóságosabb alakot kölcsönöznek államezímerlinknek. Második észrevételem már a czímer lényegét illeti ; mert a tisztelt képviselők Magyarországnak eddigi czimerét egészen megfordítják, midőn a kettős keresztet a pajzs jobb, vagyis régibb felébe helyezik. Tudom, hogy ők Sylvester s Hartvick szavaira alapítják javaslatukat, úgy szintén az sem ismeretlen előttem, hogy a XIII. s XIV. századbeli kir. pecsétekben, midőn czimerlink fejlődési korát élte, a kereszt használtatott gyakran magánosan czímerül, pénzeken pedig már Sz.-István érmén sejtjük a kettőskeresztet, II. László s III. Béláén1) pedig az már valóban vértben is látható ; de nem kevésbbé tudom azt is, hogy Imre királyunk 1202., s II. Endre 1222. s 1233. aranypecsétein a pólyák fordúlnek elő magánosan, s így ezek mindenesetre régiebbek, mint IV. Béla 1247. évi pecsétjén a kettős kereszt, vagy III. Endre 1291. és 1236. évi stb. pecsétkeresztjei. üe ne felejtsük el, bogy II. Endre érmein is látható már a pólyás paizs 2). Vájjon nem Magyarország jelvényei ezek ? -Nem jegyezte ugyan föl számunkra az alapot történelmünk, hogy mik ezen pólyák? de annyi áll, liogy a kir. pecsét és pénzverés alap nélkül nem használja vala e jelvényeket, már akár Pannoniától kölcsönözték légyen, mint Verböczy hiszi 3

), a mi első királyaink némely érmein előforduló Panoneia szóban lelne némi valószínűséget 4

), akár folyóknak tartsuk azokat, mint ő és mások hiszik. Csodálatos, hogy mégis mindezek daczára Podhraczky s Horváth István érveivel élnek, s még most is Anjou-jelvényeknek tartják a pólyákat a törvényjavasló urak, holott a „Századok" szerkesztene is Podhraczky említett értekezéséhez irt jegyzetében igen hatalmas érveket hoz föl a magyar pólyák mellett, ') Rupp, Magyarország ismert pénzei 14., 110. s 113. sz. U. o. 141. s 144. 3) Tri part, I. Tit. XI. §. 3. 4) Rupp, 7., 9., 12 stb.