Századok – 1872

Henszlmann Imre: A magyar államczímer 96

A magyar államczímer. I. A képviselőház által az államczímer hibátlan alakjának meghatározására kiküldött országos bizottság jelentése. A tulajdonképeni Magyarország ezímere két elemének egyike : a kettős kereszt sajátkép az ország, másika : a nyolez pólya az Árpád-ház czímer-alakjának tekintetik. Az első nézet helyes, és ámbár a kettős kereszt legelőször csakis III. Béla, azaz a valódi heraldika fejlődése korában jelenik meg e király érmein tökéletes heraldikai alakban : nem tagadhatni, hogy ezt már e király előtt is az apostoli ország jelképének, symbolumának nézték ; miért is Hartwick püspök Szent-István legendájában mondja : „Cruceni insnper ante, regi ferendam, velnt in signum apostolatum misit" (II. Silvester). Ellenben III. Béla korában az Árpád-ház e/Jmer-alakja nem a pólya volt, hanem az oroszlán ; mi világosan kitetszik Imre király 1197-ben kelt azon okmányából, melyben Ursino Istvánt saját családja czimerével e szavakban adományozza : „arma etiam sen insignia ipsius Domini et patris nostri et nostra ; scutum et desuper galeam, de summitate ipsius galeae Leonis anteriorem medietatem etc., donamus" (I. Fej. Cod. Dipl. II. p. 304). ÉJ hogy az oroszlán e korban nemcsak sisakdíszként, hanem mint valóságos heraldikai alak a paizson is használtatott, bizonyítja még több eredeti pecsét, nevezetes aranybulla, ú. m. Imre királyé, egy 1202-ben; s II. Endréé, egy 1221-ben kelt