Századok – 1872

Balássy Ferencz: Szelistye és Talmács várának s területének jogtörténelmi nyomozása 86

BALÁSSY FERENCZTŐL. 87 Az említett kérvény azt mondja, hogy ezen helységek lakosai a nevezett várak örizetére és szolgálatára lévén kötelezve, a várnagyok hatósága alatt állottak, s a várszolgálat fejében több kiváltságok- és kedvezményekben részesültek. És csakugyan, hogy az ily várjobbágyok vagy várszolgák (jobbagiones, servientes eastri, eastrenses) a szoros értelemben vett és földmivelésre kényszerített szolgák (servi glebae adstricti) sorából ki voltak véve s a várak örizetére és szolgálatára kötelezve, s egyedül a várnagyoktól függtek s a várszolgálat fejében több szabadságot vagy kedvezményeket élveztek legyen, azt több oklevelek igazolják, és több történetíróink állítják. J) De különösen az erdélyi várszolgáknak a részbeni szabadságát világosan igazolja azUdvarhelyszékbeztartozó két Oláhfa 1 v á-nak fönnmaradt kiváltsága, mely két helységnek lakosai az udvarhelyi királyi várhoz szolgáltak (ad castrnm nostrum praefatum Udvord servientes, et lignis et tigmentis, pedestribusque servitiis castrcnsare soliti) s ezen szolgálatokért több kiváltságokban és kedvezményekben részesültek.2) Valóságot mond tehát a kérvény, midőn azt állítja, hogy a várszolgák a szorosabb értelemben vett szolgaság állapotából kivoltak emelve, s a vár- és hadi szolgálat fejében több szabadságnak és kedvezményeknek örvendettek. A mi ezen várak eredetét illeti, különösen : a) Hogy mikor és ki által építtetett S a 1 g ó vára ? azt az adatok hiányában nem igen lehet kinyomozni. Annyi azonban bizonyos, hogy az a XlV-ik század elején már mint királyi v á r fönnállóit, és hazánk történetében Róbert Károly király alatt szerepelt. Ugyanis midőn Erdély nagy része Apor László vajda és íiai vezérlete alatt Róbert Károly király ellen támadt, ezen vár e lázadás alkalmával a pártosokkal tartó Talmácsy Konrád]) Kollár. Amocnitates Históriáé Jurisquc pulii. Regni Ung. Vindobonae 1783. II. füz. 76—86. 1. — Bartal. Comme lit. ad H i s t o r. Status J u r i s q u e p u b 1. H u n g. Posonii 1847. I. köt. 276 —277. 1.— Horváth Mihály. Magyarország történei me. Pest 1860. I. köt. 120 — 123. 1. 2) Schuller. Geschichte von Siebenbürgen. Hermannstadt 1840. I. füz. Okmánymelléklet. 3. 1.