Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 67

BOTKA TIVADARTÓL. 83 \ séget fölülmúló akarat volt. Helyesebbet tebát nem tehetett Béla; mint az eredménytelen, hálátlan és veszélyes vállalattal fölhagyni. A helyett más termékenyebb eszmét karolt fel : a me­gyékben létező ellentétes érdekek, elforgácsolt erők és külön czélokat követő tényezők központosítását. Csak így, csak ez úton lehetett a megye és a rohamosan roskadozó várintézmény elemeit egy harmonious új alakú egészbe önteni. Ez a vármegye genesise. Hogy pedig ez volt Béla országlásának — első terve meghiúsultával — második valóságos terve és iránya, azt a kö­vetkezőkben kivánom földeríteni. Lássuk mindjárt ezen irányt az igazságügy körüli intézkedéseiben. Hogyan nézett ki az igazság kiszolgáltatása, mielőtt Béla jutott a kormányra? Szomorúan. Nem bocsátkozva ennek tüzetes és kimerítő tárgyalásába, csak annyit adok elő, a miből némi fogalmat nyerhessünk a tárgyról, A bírói hatalom kizáró királyi jognak tartatott. A király volt az ország legfőbb bírája; a bírák csak átruházott minőségben gya­korolták ezen királyi jogot A nemesség és az egyházi rend, mikép az alkotmány első szervezetekor, úgy most is a személyes királyi bíróságot biztosította magának. A király azonban 'nem lévén képes személyesen eleget tenni ezen föladatnak, a nádori és országbírói őtet helyettesítő hivatalok által fölsegíttetve, még azonfölül delegált maga helyett egyes esetekben egyes királyi bírákat, kiknek hatósága ad hoc volt és a tárgy elintézésével megszűnt. Ez sok visszaélésekre szolgáltatott alkalmat. Tudva van egy oly eset is, hol II. András a Zala megyei egész nemes­ségre bízta a delegatiot 1232-ben. ') Az aranybulla arra czélzott, hogy a nemességet a megyei főispánok bírói hatóságával barát -koztassa meg, s szoktatóul három ügyben, a bűn, dézma és pénzforgalom eseteiben, el akarta a nemességgel a főispánok bíróságát fogadtatni. De ez-teljesedésbe nem ment, legalább ily bíráskodás nyomai eddig ismeretlenek; az imént idézett 1232-ki zalai kiadvány is erősíti ezen föltevést, mert mondja, hogy a megyékben a bírák nemléte miatt — „propter absentia m j u d i c u m" — nem lehetett a bűnös és hatalmaskodó uemeseket kereset alá venni. A nemességnek ekkor — a békebírákon kívül 5) Fejér, Cod*. Dipl. Tom. III. vol. 2. 315. Saázadok, 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom