Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 67

74 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL. mellett sem fönnállani, de még kevésbé fejlődni sem lehetett volna a megyei intézménynek, ha nincs meg benne az ellensúlyozás tehetsége, mely a kellő egyensúlyt képes állandósítani. Azok, kik a magyar történeti jog tanulmányaival foglalkozván, annak kútforrásait, a középkori okmányokat gyakrabban forgatták, igen sok szor vettek észre a megyei tényezők közé ékelve oly nevű és minőségű személyeket, melyeken az olvasó szeme elsiklott, de a vizsgáló gondolata megállt: tudniilik, kiket a latin hivata los irály majd egyszer „boni, probi, idoli e i v i r i," majd másszor „a r b i t r i et mediator es" czímmel megtisztelt. íme ezek tették a megyei ellensúlyozó apparatus!. Nem szótári értelmű nevekkel, hanem sajátságos institutióval van itt dolgunk : valóságos megyei képviselettel és ebből folyó békebirósággal. A helyett, hogy elméleti tárgyalással fárasztanám a kegyes olvasó figyelmét, elövezetem inkább mindjárt azon concret példákat, melyekben ezen institutió kifejezést nyert. Legvérmesebb várakozásom sem ment odáig, hogy a képviselőt és békebiróság első biztos szálait már a megyét alkotó első nagy király törvényei közt föltalálhassam, pedig anélkül, hogy a szentistváni cultus erőt vett volna rajtam, valósággal ott találtam azokat: „ha ki — így szól a törvény — haragjában szándékos emberölést követ el, tudja meg, hogy a királyi tanács végzése szerint száztíz arany pénzzel fog lakolni, melyből ötven a királyi kincstárt illeti, ötven a megöletettnek rokonit, tiz az arbitereket és mediatorokat," stb. II. k. 16. f. Hogy itt institutióról van szó, már maga a vérdíj mennyiségének és elosztásának a felek akaratától nem függő meghatározása mutatja. Az első és második királysági századból nem maradván ránk itélő levél, mivel a pörlekedés és bíráskodás egész rendszere szóbeli tárgyalásból állott, csak a XIII-ik század okmányaiban, midőn a birói eljárásnál az irás is szerepelt, tűnnek föl a megyei képviseletnek és békebiróságnak már számosnál-számosabb esetei. Lássunk némelyeket : 1214-ben két gömörmegyei előkelő nemes család közt, még pedig a felperes árvaságra jutott család ügyét rokon gyámok vállalván el, egymásra halmozott eröszakok, emberölés és