Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 67

BOTKA TIVADARTÓL. 69 get nem szenved, hogy a 2-ik korszak számtalan centrifugai elemeihez és tényezőihez képest a dicsőített három nagy király sokkal coneentricusabb alkotmányos formákba öntötte a bei­igazgatást minden utódi fölött, mennyiben annak menetét a tör­vények szabták meg, és nem az önkénytől fiiggő kiváltságok. Bármit fogjanak Szent-Istvánra és Szent-Lászlóra a kegyeltek hálás utódi, mintha ők pazar kézzel hintették volna elődeikre a törvényes kötelességektől föloldó mentességeket, mivel azonban törvényeinkben ennek semmi nyoma, méltán állíthatjuk, hogy a privilégium nem az első, hanem a második korszaknak szüle­ménye. A mi különösen a királyi városokat és a külföldről beköltözött telepeseket illeti : csak nagy fönntartással engedhe­tem meg, hogy a királyság első századában egyedül Fejérvár (tehát vár !) és Esztergom, mint a királyi udvar székhelyei, lehettek igazi latin fajú lakossággal benépesített, latin szervezet­tel biró királyi szabad városok, ezeken kívül pedig Magyaror­szágon épen úgy, mint a szomszéd osztrák, morva és cseh földön, más kiváltságos szabad városok nem léteztek. Dalmatia szövet­kezése után a tengerparti olasz szabású városokból jött át bonunkba a kiváltságos városi mnnicipalitás vágya, mit a korábbi dalmát és későbbi magyar városi privilégiumoknak több pontban összeliangzó typusa bizonyít. ') Egyébiránt mit az előbbi közleményekben tüzetesen tárgyaltam, most itt csak rövi­den említem meg, t. i. hogy az első korszakban nálunk is, mint a morva és cseh szomszédoknál a „c i v i t a s" szó nem szabad királyi várost, hanem várat, a „cives" szó pedig nem városi polgárokat, hanem göröngyhöz kötött várnépet jelentettek. Hazánkban csak a tizenkettedik század közepétől, midőn a külföldiek telepítése az erdélyi és szepesi szászokkal nagyban ') Kálmán királynak 1108-ban Trau város számára, II. Gej­zának 1152-ban Spalatro város, III. Istvánnak 1167-ben Sebeniki polgárok, II. Andrásnak 1205-ben Nona város részére adott privilé­giumoknak több pontjai lényegben föltalálhatok Szatmár , Walko, Nagyszombat, Zágráb, Pest, stb. városoknak András- és Béla-kori kivált­ságaiban. Lásd Fejér Cod. Dipl. az idézett évek okmányai közt, egyiitt pedig Endlicliernél Rerum Hung. Monumenta 376, 379, 381, 400, 426, 434, 444, 451. 466. 1. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom