Századok – 1872
Kandra Kabos: A gr. Csáky-féle missilis-levelekről különös tekintettel Borsod vármegyére 695
KANDRA KAE-OS JELENTÉSE. 698 ülésünkön, — utólag azon tagtársakhoz csatlakozom, kik részletekkel örvendeztetek meg a hazai történelem barátait. A jelzett eredményt részemről csak aprólékos töredékek, a bőven ismertetett Csáky-missilisekböl kivont jegyzetek képezik, vonatkozva tanulmányom tárgyára, oly megyére, mely e levelek irása korában tűzhelye volt mintegy az eseményeknek, és mondhatni kiindulási pontja a horderejű visszahatási nemzet-mozgalomnak 1 ). A classicus Borsodnak határozottabb szereplése és nagyobb történelmi jelentősége tudvalevőleg ott kezdődik, midőn az ozmán birodalom határa az aldunai Végszendrötől csaknem a Bold va melletti Szendrőig tolatott föl, és a területén fekvő várak, mint Eger -), később csak Diós-Győr, Ónod és Szendrő, mint végházak érdemlék ki minden honfi tiszteletét, majd mert védbástyáúl, gátul szolgáltak a török terjeszkedésnek, majd mivel ormaikon első lengett a német-ellenes nem z e t i nagy párt zászlaja. És adataim épen ez időszakra vonatkoznak. 1. A borsodi végházak állapota. Minél nagyobb fontosságot tulajdonított az országos közvélemény a borsodi végvárak- és palánkoknak, az országgyűlések minél többször intézkedtek, hogy jó karban tartassanak: annál nagyobb megütközéssel vettem jegyzékbe teljesen elhanyagolt állapotukat. Ónod, úgy látszik, legtürhetőbb állapotban vala; különben is az erdélyi fejedelmek birtoka (ekkor Rákóczi Ferenczé) levén, a fenntartása körüli gondoskodás inkább ezeket illette. Nem igy D i ó s - G y ő r, melynek siralmas állapotát eléggé festi a következő levéltöredék : „Nálam vala kegyelmes Urunk eő Felsége diós győri főkapitánya, Pap János uram ö ') Ezenkívül terjedelmes kivonatot készítettem a Csák yak kassai levéltárának azon elenchusából, mely a nemes grófi család „szendröi uradalmára" vonatkozik, éa Felső-Borsodra, főleg hely rajzi lag, sok becses részletet tartalmaz. 2) Egernek a folyón inneni része, következőleg a vár is 1807-ig Borsodban feküdt, (e. é. 29, t. cz,)
