Századok – 1872

Lehoczky Tivadar: Babonaság s kuruzslás a XVII-ik században 649

56 TÁ1.CZA. — Árva vára monographiája is, melyről múlt füzetünkben emlékeztünk, megjelent ifjabb Kubínyi Miklóstól. Czíme : „Árva vára. Történelmi tanúlmány." A gr. Z i c h y Edmund ő exja, mint Thurzó hitbizományi igazgató Moeeenássága folytán létrejött müvet, úgy a könnyebb olvasmányok kedvelője, mint az új történelmi adatokat kereső tudós egyaránt nyereségnek tarthatja, oly kellemesen és alaposan oldotta meg feladatát Kubinyi Miklós, a ki valóban hivatott és helyes történelmi érzékkel bíró Írónak mutatta be magát e nagyobb szabású müve által. A regényes Árva várának alapos és könnyen megérthető részletes leirását, azután úgy a várnak mint a liitbizománynak történetét adja, nagyrészt eredeti adatok nyomán, a legrégibb kortól egész napjainkig. S a gyönyörű kiállítású kötetet a vár két oldalról fölvett látképe, Thurzó György nádor és neje a müveit lelkű Czobor Erzsébet grófnő egy-egy magyar levelének hasonmása és egy leszármazási táblázat diszíti. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. — Révész Iliire debreezeni „F i g y e 1 m e z ö"-jc octoberi (10-ik) füzetében igen érdekes magyar naplót tesz közzé Debreezen városa levéltárából, az 1703, 4 és 5-ik évekből. E napló úgy egyház-és iskolai, mint a politikai történelem eseményeiben gazdag, becses'fölvilágosító részletekkel, sőt itt-ott egészen új adatokkal is. Azért őszintén kérjük fönttisztelt tudósunkat, ne hagyja abba evvel a napló közlését -— mint utószavából látszik, hogy azt már befejezettnek tekinti — sőt közölje azt legalább a szatmári békéig. Ha nem annyira vonatkoznék is a többi része egyházi és iskolai ügyekre, — nem veendő oly szoros tekintetbe : hisz a kurucz ügy és a magyar kálvinistaság történelme egymástól el nem választható ! Rákóczi maga irja, hogy katonáinak majd kilencz tizedrésze e kizárólag magyar egyház híveiből állott; és a szatmári béke is az ottani református templomban tárgyaltatott és i'ratott alá Károlyi és kuruezai által. Helyén lesz tehát az érintett napló további része is Révész „Figyelmező "-jében ; vagy ha már ott épen nem akarná közölni, — küldje be a Századokba, kiadjuk mi örömmel ! A „Figyelmező" érintett füzetében különben még egyéb prot. egyháztörténelmi adalékokat is találunk, nevezetesen a gályarabságra küldött prot. lelkészek történetéhez, és a török hódoltság alatti reform, és oláh papok egy emlékiratát 1689-ből.