Századok – 1872
Horváth Mihály: Elnöki beszéd a szepesi káptalanban tartott zárgyűlésen 499
500 HORVÁTH MIHÁLY Mai napság, midőn már huzamost) idő, legalább is egy század óta foly a tüzetesebb történelmi búvárlat, alig találhatunk többé oly okmányokat s más följegyzéseket, melyek történelmünkben, kivált a nemzet politikai életére nézve, eddigelé egészen ismeretlen s fontosabb tények fölfedezésére vezethetnének. De mily nagyszámú adalékokat eredményezett a legújabb kori történeti nyomozás, melyek vagy hézagokat töltve, vagy tévedéseket kiigazítva, vagy a már ismert fontosabb események egyes homályosabb részleteit földerítve, azok eddigelé bizonytalan tényezőinek s indokainak nyomára vezetve, gyarapították s gazdagították történelmünket ! Bármelyikét nyissuk is föl közlönyünk, a Századok eddigelé több mint 50-re szaporodott füzeteinek : örömmel s megelégedéssel fogjuk láthatni, hogy nincs egy is azok közt, mely ilyféle, a nemzet társadalmi életének egy vagy más tényezőit fölvilágosító becses adalékokkal ne gazdagította volna hazai történelmünket. Búvárlatainknak azonban mindenesetre legfontosabb és legbecsesebb eredményeit képezik azon leletek, melyek a nemzet belső életének, a századokon keresztül fejlődő s módosuló műveltségi viszonyainak földerítésére szolgálnak. Legbecsesebbeknek mondom ezeket, nemcsak mivel történelmünknek épen ezen ága volt eddigelé legkevésbé müveive, hanem azért is, mivel én legalább azt tartom egy nemzet történelmében a legtanúlságosabbnak, a mi a nemzet társadalmi életét leghívebben tükrözi vissza, a mi bepillantanunk enged a nép azon zajtalan életműködéseibe s alkotásaiba, melyekben annak természeti, erkölcsi és szellemi sajátságai, jelleme, észjárása, lélekiránya legvilágosabban nyilatkoznak. Ki nem tudja, hogy példáúl néha egy, időszerint figyelemre is alig méltatott fölfedezés az ipar, a kereskedelem s más népfoglalkozások mezején, mely a nép ezreit, egész vidékek s megyék lakosságát jólétre emelte, annak művelődését elősegítette, sokkal becsesebb tényezője volt a nemzeti életnek, mint ama bel- s klilháborúk, melyekben jobbára csak egyes hatalmasok dicsvágya s egyéb szenvedélyei nyertek kielégítést. Egyes józan, termékeny eszméknek s elveknek elterjedése, egy-egy jól berendezett és szakértelemmel vezetett iskola, a vallási életnek egy-