Századok – 1872

Nagy Imre: Magyar Onomasticon II. 341

TÁRCZA.. 341 ket mar úgy Buda, mint Munkács, sőt maga Eger ostrománál is nagyban használának, noha még köhányó mozsarakkal vegyest. A törökök azonban, kik viszont az aknászatban voltak ügyesebbek és erösebbek, a szétrobbanó vasbombákat még ekkor nem igen alkalmazták. THALY KÁLMÁN. Magyar „OUOUMSMCOII. ' II. (Észrevételek C s. P. úrnak az a p r i 1 havi füzetben foglalt c z i k k é r e). Üdvözöljük szerző urat e téren, hisz már az 1861-ben megjelent „Arpádkori Új Okmánytár" ll-ik kötete 247. lapján olvasható jegyzetben Erdynk igy kiált föl: „A magyar onomasticon meg volt ugyan kezdve („Tud. Gyűjt." 1821. III. 37—70. 1.), de haladásnak épen nem akar indulni!" A „Tudományos Gyűjtemény " idézett helyén Horváth István tesz e részben kísérletet. Jerney is tett közzé már e végett egy rövid értekezést és figyelmeztetést. *) S minthogy erre hosszabb idő kívántatik, különösen fiatalabb történetkedvelő tagtársainknak e parlagon maradt téren való búvárlatot és működést nem tudjuk eléggé ajánlani ; igaz, hogy az út e részben még t .J- tien, az irányelvek sincsenek még meghatározva, melyek szerint megindulnia kellene, mi a föntebbi értekézésböl is kitűnik ; de legalább újabban az első lépés meg van téve, s ez Cs. P. érdeme, szolgáljon ez neki ösztönül, a behatóbb kutatásnak e részben minél előbbi megkezdésére. 0 értekezését így ozímezi : „Vezetéknevek okmányainkban." Nézetem szerint e czím nem felel meg a czélnak ; a vezetéknevek — mint ö is megjegyzé — csak a XV-ik században vétettek az illető családbeli *) Jerney a „Magyar Nyelvkincsek" II. közi. 82. lapján intéz szózatot irótársaihoz a magyar „Onomasticon" ügyéien, s a többek között fölemlíti Achilles nevét is ; talán nem tévedek, ha a régi okmányainkban előforduló Khellous-t az Achilles névből származottnak lenni tartom. N. 1. (E véleményünket már magunk is kifejeztük Orbán Balázs müve ötödik kötetének ismerté se alkalmával. „Századok," V. k 369— 364. 1. Szerk.)