Századok – 1872

Ivánfi Ede: A magyar államczímer 317

[VÁNFI EDÉTŐL. 319 művelője s e tárgygyal tüzetesen foglalatoskodott, morális és hazafiúi kötelességnek tartja e törvényjavaslatra észrevételeit közzétenni, nehogy a'törvényhozás a törvényjavasló tudósok iránti tiszteletből oly véleményt s illetőleg oly javaslatot emeljen tör­vénynyé, melyet a tudomány könnyen megingathat, s melyet 5—7 százados szokás megezáfol. Mielőtt azonban észrevételeimet formuláznám, még csak csodálkozásomat kell kifejeznem, miszerint a törvényjavasló urak a „Történelmi Társulat" megbízott ötös bizottságának mellékletét javaslatuknál egészen mellőzték. Most tehát a tárgyra ! Mindenekelőtt a három pajzstartó angyal ellen volna kifo­gásom. A pajzstartók ugyanis, mint a heraldika avatottjai előtt ismeretes, soha sem, vagy csak kivételesen tartoznak a czimer lényegéhez s a czímereknek csak diszitinényét képezik, sőt azok, valamint a sallaugok — foszladékoknak vagy foszlányok­nak is nevezik — a heraldika hanyatlásának maradványai. Azért országos czimerünk ezeket régente egészen nélkiilözé, s később is, mint alapnélküliek, időnként megváltoztaták alak­jaikat. Ha oly könnyen bebizonyítható volna, hogy az oroszlán volt az Árpád-család magánczimere, miért ne fogadhatnók el az oroszlánokat, vagy a régi magyarok koronás turulát pajzstar­tóknak ? — Hisz ezeknek is van, s pedig tisztes történelmi alap­juk, bár műemlékeinken már semmi nyomuk. Ha azonban ezeréves államéletünk iránti kegyeletünket akarjuk — az isteni gondviselést angyalok képében ábrázolva — kifejezni : ám legyen ; de elégedjünk meg — daczára a kegyele­tes, hagyományszerü s már pénzeiken is használt röpülő alakok­nak — k é t álló s a koronát és pajzsot karjaikkal tartó angyallal, nemcsak azért, mert a harmadik angyal a fölöslegesség s túltö­möttség szinét viseli magán, hanem azért is, mert Sacken 1) a levegőben lebegő pajzstartókat ér tele m ellen esnek — wi­dersinnig — t irtja; végre mivel érmeinken, sőt a képes króni­kában is két angyalnak van csak nyoma. Hozzájárúl, hogy az ') Katechiamus der Heraldik. 117. lap. Századok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom