Századok – 1872

Balássy Ferencz: Viszhangúl Botka Tivadarnak a vármegyékről írt közleményeire - 306

BALÁSSY FERENCZTŐL. 311í> tátott volt az egri püspökségnek '). Ezen oklevélben említett Szurdok-Püspöki ma is fönnáll mint virágzó helység Pásztó szomszédságában, tehát épen azon a vidéken, hol hajdan Újvár megyének egy része elterült. És habár egyesült is ezen itt tárgyalt Újvár Hevessel, annak neve s emléke sokáig fönmaradt ennek elnevezésében ; mert ezen egyesült megye a XV. század közepéig folyvást H eves Új vármegyé-nek — Comitatus de H e v e s-Új v á r — íratott és neveztetett, a minek igazolására számos oklevelet idézhetnék, de nem tartom ezen idézést szükségesnek, mert azon okleveLk úgy is ismeretesek törtenetbúváraink előtt. És csak a XV. század közepe után kezdett Heves elnevezéséből az Újvár kihagyatni, s az egyszerűen csak Heves vármegyének iratni. Már ezen megyének régi Heve s-Ú j vá r elnevezése is világosan mutatja, hogy az két külön állott megyéből, t. i. H e v e s bői és Újvár ból alakúit. Hogy a mai Heves vármegye régentén két különálló területre oszlott légyen, azt eléggé igazolja azon körülmény is, hogy Heves vármegye területén két különálló föesperességet, ú. m. a hevesit és patait (Archidiaconatus de Heves et de Patha) találunk, amaz a tulajdonképeni Heves, — ez pedig a régi Újvár megyét foglalván magábau ; mert a lőesperességek vármegyék szerint voltak fölállítva, és minden vármegye valamint politikailag egy várispány, úgy egyházi tekintetben egy főesperes hatósága vagy fölügyelete alatt állott. S ezen még most is fönnálló két főesperesség határvonalai szerint egészen ki lehet jelölni és mutatni, hogy hol feküdt és meddig terjedt a tulajdonképeni Heves, és hol ismét a régi Újvár megye. Itt már az a kérdés merülhet föl : "hogy lia a kérdéses terület hajdan Újvár megyének neveztetett, miért kölcsönözte az annak területén állott főesperesség nevét P a t á -ról, és miért nem Újvár-ról? vagyis miért neveztetett ezen főesperesség pata i nak, és miért nem inkább újvár i-nak ? mert a főesperesi kerületek közönségesen azon vármegyék neveiről neveztettek, melyeknek területén feküdtek. ') Fejér, Cod. D i p 1. IV. III. 39. 1.