Századok – 1872

Pesty Frigyes: Emlékirat Keve és Szörény vármegyék fölélesztése tárgyában 193

TÁRCZA. 195 Keve vármegye székhelye a mai Kubín, melynek neve is elárulja régi eredetét. (Keve, Kövi, Kovin, Kubin). A legrégibb időtől fogva a XVI. század elejéig folytonosan találkozunk ezen vármegye közéletének nyomaival, míg csak a török foglalások el nem olták létezését. Számos főispánja, számos — noha most már eltűnt — helysége ismeretes ; nádori közgyűlést tartott 1347-ben Torontál vármegyével közösen, követküldési joggal élt stb. Keve városa több ízben fejedelmeit látta falai közt, mint Zsigmondot, Hunyadi Jánost és V. Lászlót. Lakossága kirajzott a Csepel-szigetre, és a XV. században Abrahámtelekét népesíté, mely azóta Kis-Kevinek, utóbb Rácz-Kevinek elneveztetett. A királyoktól nyert számos kiváltságai nemcsak azt mutatják, hogy hazánk közepét miként telepíté meg, hanem a maga származását is oly vármegyéből, mely kivándorlását alig egy századdal túlélvén, már-már az emlékezetből is kiveszendő. A fölelevenítendő Keve vármegye elnevezése illenék azon vármegye területére, mely a föloszlatott német-bánsági határörezred kerületéből alakulna, akár csatoltatnak oda újabb terüle. tek, akár nem. A Szörényi bánság nevét a Traján hídja közelében eső arx Severinától (ma Turnu-Severin) nyerte. Ez területének egyetlen része, mely a mennyiben hazánk mai határain kívül esik, előttünk ismeretes. Annál több tudomásunk van azon helységekről, melyek Orsovától Karan-Sebesig elterjedtek és elterjednek és a hajdani szörényi bánsághoz tartoztak, — ma azokat az oláh-bánsági határőrezred kerületében találjuk, vagy ha elpusztultak, egykori fekvésüket is kimutathatjuk. A szörényi bánok szakadatlan névsora foly a XIII. század elejétől — ha üresedés e méltóságban fönn nem forgott egyetlen év hiánya nélkül — egész Zápolya János és Petrovics Péter koráig, kik mindketten többi közt szörényi bánok is voltak. Utóbb Szörény vármegye már egészen az erdélyi fejedelmektől függvén, élén nem szörényi bánokat látott többé, hanem oly főnököket, kik lugosi és karan-sebesi bánoknak neveztettek. A vármegyo területe azonban jóval nagyobb lett, ugyanis magába olvasztotta egész Krassó vármegyét, melynek utolsó említését 1464-ben találjuk. Mi okért szűnt meg Krassó vármegye már Mátyás király idejében, holott nem azt, hanem Szörény vármegye határát szorongatta az ellenség ? még eddig nincs megfejtve, de bizonyos, hogy a krassói helységeket — Lúgost is befoglalva — Szörény vármegyében találjuk a XVI-ik századtól kezdve. A lugosi és karan-sebesi bánok kormányozták ezen roppant vi-