Századok – 1872

Supala Ferencz: A „Rad” XVII-ik kötetének ismertetése 181

TÁRCZA. 189 nyoztatik. A görög császári tróupraetendens 1721-beu Bécsben adta ki (alkalmasint jó pénzért) nemeslevelét, — melynek azonban reális értéke sohasem volt. Ezzel a mindvégig igen élénk ülés berekesztetett. — A m. tud. Akadémia történelmi osztálya martius 4-ikén tartott ülést, a mikorra Salamon Ferencz székfoglaló értekezése volt bejelentve „Leo görög császár Taktika czímü müvéről," — de ez szerző roszúlléte miatt elmaradt. Helyette szívesen vett s általános érdekeltséggel fogadott kárpótlásul Franki Vilmos, helyettes osztálytitkár olvasta föl Botka Tivadar lev. tagnak igen érdekes jelentését Erzsébet utolsó Árpád-király-leány azon legendájáról, melyet értekező 1867-ben Schweizban a sant-galleni könyvtár gazdag kéziratgyüjteményében fedezett föl, a mint ezt akkor a „Magyar Sion"-ban közhírré is tette. E legenda, német nyelven irva, egy XV. századbeli codexben van, mely 683. folio lapból áll ; több kéz irása, de a vörös betűk és díszítések az egész könyvben egy kéztől valók. Tartalma : Töss és Dissenhofen apáczazárdák szüzeinek története, s ezek között van a 32 9 — 368. lapokon Szent-Erzsébet magyar király-leánynak, a tössi zárda szüzének története, a 369 — 441. lapokon pedig Szent-Margit magyar király-leány és a nyulak-szigeti apácza életrajza. A codex részleteiről értekező azt hiszi, hogy nem egy szerző müvei, hanem több régi kéziratnak XV. századbeli másolatai. Valószínű, hogy az Erzsébet-legendát is Stazel Erzsébet szerkesztette, ki a többi apácza életét irta le, és a ki Erzsébet király-leánynyal egy időben élt ama zárdában ; a szöveg annyit mindenesetre bizonyít, hogy szerzője egykorú volt, még pedig tössi apácza. E legenda tulaj donképen nem volt a történelmi búvárok előtt teljesen ismeretlen. Murer XVII. századbeli krónikás, kinek adataiból utóbb a Bollandisták Erzsébet életrajzát szerkesztek, hivatkozik reá, hogy ö a tössi krónika alapján dolgozta ki Erzsébet életét. Sőt a Bollandisták egyenesen lépéseket is tettek e krónika lemásoltatására, bár ez utóbb elmaradt. Mind a mellett azonban a Bollandisták müvébe számos biba csúszott be, melyeket most a krónika eredeti szövege alapján meg lehet es meg kell ezáfolni.