Századok – 1872
Thaly Kálmán: XV-ik századi magyar történeti ének („Szabács viadalja”) Mátyás királyról 8
10 XV IK SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉNEK. Világos teliát, Iiogy a versezet eleje leszakadt, hiányzik. Végtelen becsű az azonban így is. A legterj edelraesb t ii 1-téneti ének, mely a nagy Mátyás idejéből fönm a r a d t. Méltó, bogy mint ilyen, mindjárt a nagyhírű „E m 1 ék e z z ü n k régiekről..." kezdetű középkori ének után, sőt a mennyiben eredeti magyar conceptió, e tekintetben a fölé soroztassék ; méltó erre nemcsak terjedelmileg, de tartalmilag s nyelvészetileg is. A Mátyás király halálára, Bcriszló Péterre és Both Jánosra szerzett emlékverseket mindenesetre hasoulithatlanúlföliilinúlja jelentőségben. Egyéb magyar ének c korból, világi tartalmú és történelmi, alig ismeretes, ily terjedelmű épen nem. A jelen ének tárgyát Mátyás király egyik dicsöségteljes hadi tényének : a Mohamet szultán által a Száva mentén építtetett igen erős S z ab á c s vára ostromának és megvételének elbeszélése képezi, és pedig az ostrom megnyíltától végig. Nem sok hiányozhatik tehát az ének elejéről (hacsak az más tárgyra is ki nem terjedett), miután, mint az első sorokból látható, Kinizsy Pál ott még csak megkémleli a várat: azután száll alája a király Nándor-Fejérvárról a sereggel és ostromszerekkel. Történt pedig ezen ostrom 1475 végén s 1476 elején, nevezetesen a vár megvétele az utóbbi év február hava első felében.*) Énekünkből — melynek folyékony verselése mcglepőleg jó rímekkel ékes, — a várvivasnak több eddig nem ismert részletét tudjuk meg, a mi e müvet történelmileg is becsessé teszi ; ily részletek pl. Ali bég érkezése, a dob- és trombita-epizód, a török ifjú kiszökése, Várday Simon elesése, stb. De hadd szóljon immár a nevezetes irodalmi ereklye maga, melyet először betű szerinti hü másolatban, azután mai kiejtés szerint közlünk. *) Szalay László : Magy. Orsz. Tört. III. k. 2. kiad, '295 — 296.1.
