Századok – 1872

Garády: A Török-magyarkori Államokmánytár I. és II. kötetének ismertetése - 107

Könyvismertetések, bírálatok. il. „Török-Magyarkori Történelmi Emlékek." Kiadja a magyar tudományos Akadémia történelmi bizottsága. Első osztály : Okmánytár. III. köt. E kiilönezíin alatt is : T ö r ö k-M agyarkor i-A 11 a m-0 k in á n y t á r. Szerkesztek és jegyzetekkel ellátták Szilády Áron és Szilágyi Sándor akadémiai tagok. Első köt. Pest, 1868. n. 8-adr. VIII. és 483. 1. Akadémiánk e vállalatábóJ, mely nemzeti történelmünkre eddig kevés figyelembe vett oldalról fényt deríteni van hivatva, a föntezimzett harmadik kötet 194. majd hosszabb, majd rövidebb eredeti vagy törökből fordított okmányt hozott 1540—1626. időközből. Zsarnok volt tagadhatlanúl hazánkban a török uralom : de az itt közlött okmányok bizonyítják, hogy míg a nemzet, kivált Erdély, Bées helyett inkább Konstantinápoly felé hajolt, a szultánok némi kedvezményekben is részcsiték a hozzájuk folyamodókat. így 1573-ban és 1579-ben Torda és Kolozsvár, 1575-ben egész Erdély, 1586-ban Kőrös parancsok:.: eszközöltek ki, hogy lakosaik a harminczad lefizetése után török területen szabadon kereskedhetve, rajtuk senkinek semminemű törvénytelen követelése ne legyen, mások adósságaért őket senki le ne tartóztassa. 1593-ban Debreczcnnek, mert igen megszegényedett és lakosai a nagy dúlás, fosztás miatt elfutottak, 5000 tallér adója 4000-re lett leszállítva. ígéretekben a porta nem fösvénykedett. A Törökországba futott magyar főembereknek 1604-ben megígérte a szultán, hogy fejedelmet maguk közül szabadon választhatnak ; ha Erdélybe nem térhetnének vissza, Törökországban „hasonló ország rendeltetik és adatik nekik," a német kézbőj.