Századok – 1872

Altenburger Gusztáv: Észrevételek a magyar államczímerről 101

ALTENBURGER GUSZTÁVTÓL. 105 szivpajzs (magyar czimer) alsó csúcsából le a paizs szélei felé kiágazó két vonal által Slavonia és Erdély közt Fiúménak a hatodik mező kihaslttassék ; a mi által azonban távolról sem czélzok arra, mintha Fiume akár Slavoniához, akár Erdélyhez valami közvetlen kapcsolati viszonyban állana. Henszlmann Imre úr a drávántúli három királyságot elválasztatlanúl véli a paizs fejébe belyezendőnek. De ez nem a heraldicus dolga. A czimertan egyátlalában nem tűri, hogy egész országcsoport czímerei tétessenek a paizs fejébe, holott a paizs másik hasonrésze csupán egy czímert képezne ; mert a paizs fejébe rendszerint oldalágak jelvényeit, ország- és városok czimereinél pedig oly felsőbbségi jelvényeket szokás fölvenni, mely országoktól tartományok fölött, vagy tartományoktól városok stb. fölött gyakoroltatik. Ezen állást azonban az anyaországgal szemben csak nem akarhatjuk a szintoly helytelenül, mint jogtalanúl úgynevezett „h á r o m e g y k i r á 1 y s á g"-nak fölajánlani ! Fiume czimerének elhelyezésére nézve távol állok llenszlmann fölfogásától, ki azt a paizs közepébe tette. Henszlmann elhelyezése szerint ugyanis azt legtöbben szivpaizsnak, vagyis a főczimernek fognák tekinteni, sőt lennének, kik Fiume középre helyezett kettős sasában a császári kétfejű sast vélnék fölismerhetni. Miért tette Henszlmann a kicsiny Fiumét a paizs szivébe? alig lehet megmagyarázni. Vagy politikai áthidalás akart ez lenni ? Ez által nagyon is idő előtt kifecsegnök, hogy a közjogi biztos kapocs daczára, nincs bátorságunk Fiumét a magyar anyaországhoz kapcsolni. Ha a mostani politikai tusákat veszszük mérvadókul, igen nehéz lesz Magyarország állami czimerét összeállítani, mert a verseny és féltékenység az egyes részek közt igen nagy. Azonban a napi kérdésekhez a heraldicusnak semmi szava nincs, és ne is legyen, "hogy igy sem balra, sem jobbra nem hajolva, csupán a saját tudománya által helyeselt útakat kövesse. A paizstartókat illetőleg, arra a Történelmi Társulat czimerészeti bizottságának tervezete szerint két angyalt javasolnék. Henszlmann rajzán három fordúl elő: kettő az oldalakon, s a harmadik a paizs fölött lebegő koronán áthajolva. Ilyen három angyal, mint paizstartó, már Hunyadi Mátyás király nagy pecsét-