Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 497

TÁRCZA. 507 1 tartalmazó Il ik kötetnek vele való közöltetéseért, — s addig is, míg ezekről az őszre bővebb ismertetést küldhetné, tudatja, hogy a fentebbiekből 42 darabot egészen lemásolt, 5-öt pedig, mint egészen magánjogi természetiteket, kivont. „Általában mind ezen jász- és kunsági (1068— 1680. közti) levelek az azon korbeli juridical közigazgatásra és a végbeli katonák végetlen garázdálkodásaira nézve igen érdekesek ; de érdekesek azért is, mert eredeti községpeesétek lévén rajtok, ezekből öt, jelesen : Kún-Szent-Miklós, Fülöpszállás, Jász-Kisér és Jász-Berényé merőben ismeretlenek ; Berény épen „C i vi tas" néven neveztetik saját pecsétén, s ezen és a kiséri pecséteken már 1668-ban ott látható a híres j á s z - k ü r t. " 3. Gyárfás ezen előleges ismertetése után, Nagy Imre olvasá föl a Bécsben, levéltári búvárlatokkal foglalkodó P a u 1 e r Gyula bővebb jelentését a gyűjtemény I-ső kötetéről. E jelentés alább közöltetik. Titkár bemutatta Simon Flórent pesti ügyvéd úr küldeményét : az erdélyi S z e 1 i s t y e és T a 1 m á c s szász fiókszékek tíz községének jószágos pőrében kinyomatott terjedelmes iuformatiót, mely messze a régi múltba visszanyúl, s a mennyiben becses helytörténelmi adatokat látszik tartalmazni : áttanulmányozás és jelentéstétel végett az erdélyi különleges viszonyokkal foglalkozó B a 1 á s s y Ferencz v. tag úrnak határoztatott kiadatni. Csaplár Benedek és Ró mer Flór is, mint a M a t us'e k Antal úr által irt „Győr vármegye s város monographiája" két birálója, beadják egyező véleményüket, mely oda megy ki, hogy az említett kézirat igen sok becses és szorgalommal gyűjtött adatot tartalmaz ugyan, — de összeállítására nézve nem felel meg azon magasbmérvü kívánalmaknak, melyeket ma már a helyiratoktól igénylünk ; azért ajánlatos volna, hogy szerző müvét átdolgozná, s ez alkalommal az újabban napfényre került tényeket és adatokat is számba venné. Mivel a harmadik bíráló : Nagy Imre úr még nem nyilatkozhatott : az előbbi kettős bírálat oly végből adatik ki neki, hogy azokhoz a magáét is csatolván, együttesen küldje meg a szerzőnek. Végre, Henszlmann Imrev. tag, mint az országgyűlési — társulatunk kezdeményezése folytánkiküldött — czímer-bizottságelőadója, fejté ki az ország czímerének eredete s valódi alakzatai körül tett eddigi tanúlmányai eredményét. Szerinte a legrégibb alak a kettős kereszt ; ezután jőnek az Arpád-házzal a czíinerből kiveszett oroszlánpk s a nyolc?,