Századok – 1871
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388
390 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL nem a magara, hanem a tudós Balássy Ferencz felelőségére teszem Újvár megye álladékának. 0 az „Egri Egyházmegye Alakulásairól irt jeles értekezésében tárgyalta azon viszonyt. 5 ) Aba és Heves várakat és várispánságokat pedig saját felelősségemre, az imént dicsért iró nézetétől eltérőleg, sorolom aNovi Castri megye kebeléhez. Abát illetőleg hivatkozom a Váradi Regestrum számosabb, de különösen 48. és 11C>. §§-ra, melyek szerint a Göncz és Vizsoly körül fekvő hernádvölgyi tiz német telep, melyek ma is Abaúj közepén terülnek el, a Novi Castri megye hatósága alattiaknak iratnak. Hevesre nézve állításomnak egyik érve a Váradi Regestrum 174. §-a, mely szerint Mihály, a hevesi udvarbíró —• comes cuvialis — a Novi Castri megye főispánját, Alexander comest a maga parancsosztó főnökének vallja, — „ex precepto domini sui Alexandri comitis de Novo Castro." — Másik érvem Ií-ik András királynak 1234-ki adománylevele, mely a Novi Castri megyéhez oly három falut tartozónak mond, melyeknek ketteje, Pél és Patha hevesi, a Hernád mentében fekvő Byna de Zurdnk pedig Abaújvár földterületén van. Nem tűnik fel tehát ezek után egy 1288-ki okmánynak azon klilönszerft kitétele Zurduk-Piispökiről, hogy az „in Comitatu Abaújvár vei alio nomine Heves-Újvár" fekszik. 6) Hol a földterületi nagyság, melyet az ős megye feltételének álliték, hiányzott, ott olyan nehézség merül fel, melyet Szent István megyei czéljaival összhangzásba hozni nem tudunk. Axiómául felállítható tehát: hogy a mostani kis vármegyék nem eredeti ősalkotású megyék. Az imént idézett példák szerint több olyan kisebb vármegye csak a királyság későbbi századaiban, nagyobb megyék testéből szakadt el. Vagy az által fogytak meg területi nagyságukban, mert a hozzájuk tartozó jelentőbb állomá-5) Emlékkönyv Bartakovies Béla egri Érsek Aranymiséjének Ünnepére. Eger 1865.—67.1. A „Comitatus és Arehidiaeonatus de Novo Castro" alatt, mondja Bilássy, a XlV-ík század végéig Sáros vármegyét és a sárosi föesperességet kell érteni. Minek igazolására hivatkozik Il-ik András 1209-ki IV. Béla 1262-ki, Egri Káptalan 1321 ki okmányaira, a pápai tizedlajstromra, és Wagner, meg Fejér állításaira. 6) Wenzel Árpádkori Új Okmánytár VI. köt. 54 7. Verböezy Emlékezete Horváth Istvántól. Pest, 1819. 15. 1.
