Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73

WENZEL GUSZTÁVTÓL. 85'­stb.) ; s hogy ezért a jayczai bánnak betöréseit a török birtokra (p. o. 1500. áprilban) is nevezetes eseménynek vették. Sajátsá­gos világot vet azonban másrészről Jayczának védelmezésére ezen város községének azon panaszlevele Ulászló királyhoz, mely szerint ott egy török kém három évig tartózkodott, a nél­kül, hogy kémkedéseit észrevették volna („Unus explorator Tur­coruin per trés annos hie in Jaycza mansit nobiseum ; de quo nulla fuit suspicio ; nuper autem salivit, et bassa confestim eum misit ad Caesarem" 1501. február 13-diki levél). Különben ezen levélnek aláírásából „Judex et Vayvoda, Ju­rati et tota Communitas Civitatis Jayzae" azt is lehet következ­tetni, hogy szabad város módjára volt szervezve. Azonkívül két jayczai ferenczrendi is említtetik, kik azt beszélték, hogy jay­czai kolostorukban egy velenczei kém sokáig tartózkodott („do frati partiti di Jayza dice, che nel monasterio lhoro a Jayza stava uno Italiam explorator, notiíicava il tutto alla Signoria nostra" 1500. október 16-dika alatt). 5) D a 1 m á t i a. Dalmátiában a tengeri városokat, a szige­teket, a várakat, a belső városokat, a szabad kerületeket, a fő­urakat és a köznépet kell megkülönböztetnünk. A tengeri városok (Jadra, Sebenico, Trau, Spalato, Nona) és a szigetek már 1420 óta mind Velenczének voltak birtoká­ban ; s ezek egyszersmind néhány nevezetes várról (Aurana, Novigrad, Nona, Narenta) is tartoztak gondoskodni. Mint szabad kerületek említendők Poglitza, Almissa és a Craina. A két első Velencze felsöbbségénck hódolt, a Craina pedig a török által volt már elfoglalva. A főurak ezen időben fontos szerepet már nem játszottak -r mert mióta Boszniának nagy része a törökök hatalmába esett, azok, kik a török foglalás alatt el nem pusztultak, ha még Horvátor­szágban birtokuk maradt, oda menekültek, különben a biztosabb és erösebb tengeri városokba telepedtek. Fontosabbak a tartomány belsejében fekvő várak és vá­rosok, melyek akkor még mind magyar kézben voltak. Mint ilyen, első helyen Clissa említendő („uno loco di Ungaro chia­mato Clizeua" 1499. julius 10-ke alatt; azonkiyül mint igen fon­tos hely, 1501. január 27. február 2. és mártius 15.). A conte di

Next

/
Oldalképek
Tartalom