Századok – 1871
Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 73
WENZEL GUSZTÁVTÓL. 83'kesek, hogy bizonyságát adják azon pietásnak és hü ragaszkodásnak, melylyel a török foglalás által leigázott ezen népek az egykori magyar uralom emlékéhez kezdettől fogva még I. Lipót király koráig viseltettek. S a magyar történet Anjou és Hunyadi korszakának szebb emléke valóban nem is maradhatott! De csak igy érthetjük meg azon nevezetes eseményt is, hogy midőn I. Lipót magyar király, Budának szerencsés visszafoglalása után a törökök ellen a hadat folytatandó, 1690. april 6-ka alatt hires manifestumával „omnes populos per universam Albániám, Serviam, Mysiam, Bulgáriám, Silistriam, Illyriam, Macedoniam, Rasciam constitutos, aliasque provincias a Regno nostro Hungáriáé dependentes, et omnes alios populos sub jugo Turcico gementes" felszólított : „ut pro sua salute et liberatione, religioneque -Christiana promovenda omnes ad partes nostras accédant, contra Turcas arma sumant" stb. — épen ezen vidékeknek lakosai ragadtak fegyvert a legnagyobb lelkesedéssel és harczoltak példás vitézséggel a törökök ellen. Más részről pedig ezen eseménynek előzményét is nem a velenczei köztársaság szűkkeblű politikájának önző intézkedéseiben, se nem afféle Csernovics, Skanderbeg stb. uraknak és főnököknak önhasznukat leső magatartásában, hanem egyedül a népnek tetterejében és nemes érzések iránti fogékonyságában kell keresnünk. S ehhez képest méltánylandó a Pastrovichiáknak azon ellentállása is, melyet a törökök jogtalan nyomása ellen kifejtettek. 3) AHerczegovina. Ezen vidék nevét közönséges vélemény szerint azon privilégium után nyerte, melylyel állítólag III. Frigyes császár, főnökének Istvánnak 1440. a berezegi czímet adományozta *) ; mely privilégiumról mindazáltal biztos kútfői adatot feltalálnom eddig még nem sikerült. S ezért hajlandóbb vagyok azt hinni, hogy valamint több más magyar főúr, úgy István is ezen czímet már Zsigmond korában nyerte. De Sanutónak elnevezése is „il paexe fo dil duca Stephano" (1499. april 23-ka alatt) azt bizonyítja, hogy a vidéknek ezen neve István herczeg korában keletkezett. Különben minden Sellavidékek közt első volt, mely török hatalom alá került, és önálló kerületet *) Engel J. K. Geschichte von Serwien und Bosnien. Hala 1801.. 172. 1.