Századok – 1871

Garády: Thaly Kálmán: „Thököly Imre és főbb híveinek naplói és emlékezetes írásai” czímű kiadványának ismertetése - 418

424 KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 424 az 1694-ki kemény tél, midőn az őrség koplalva, nagyobb részt egy ingben,köpönyegben telelt; e nyomor végre fellázitá a kato nákat, kik az ellenfél által amúgy is csábittatva, a kapitányt, megkötözték, feleségestül magokkal vitték, a Palánkot felgyújtották s az ellenséghez átpártoltak. Hasonlót tett a galambvári őrség is. így apadott száma azoknak, a kik Tökölyvei menekültek volt s kik, mint Tököly a nagyvezérnek irta: „Musztafa passa vezér idejében ötezeren s háromszázan voltanak ; másik esztendőbe négyezerre, harmadik esztendőben háromezerre, negyedik esztendőben kétezerre ötszázra szállott az számok, most már kétszáznak tartására rendeltetett tain a vezértül : ezután annyit sem tarthatok." A porta magaviselete Tökölyben azon gondolatot is ébreszté, miszerint oda akarja juttatni az ö dolgát, liogy hadaitól, szolgáitól váljon meg, vagy legalább nagy zavart okozzon a menekültek közt. Ily gondolatokban megerősitheté öt Veteraninak nyilatkozata is, melyet Tökölynek besúgtak s állítólag emígy hangzék : „Isten, a kit meg akar verni, annak elveszi az eszét ; most pedig úgy látom, hogy az isten csakugyan végképen elvette Tökölynek az eszét, mi annak jele, hogy meg akarja büntetni, mert Tököly maga is tudja, hogy a török csak politico bánik vele s nem pártolja úgy, mint azelőtt, és az erdélyi fejdelemség felett másokkal alkudozik — ő mégis fejedelem akkar lenni, midőn nem fejedelemségéről, hanem életéről s örökös száműzetéséről van a szó, holott Leopoldtól nemcsak jószágait, de több kegyét is visszanyerhette, és fejedelemnek neveztethetett volna." Ily viszonyok közt lehettek Tökölynek órái, melyekben kialvásnak indult a boldogtalan egyetlen vigaszának, a reménynek utolsó szikrája is. Ilyen órája volt talán az is, midőn a franczia királyt és ministereit arra kérte, eszközölnék ki honfiúsittatását Lengyelországban, tán a végett leginkább, hogy oda vonulhasson, ha Törökországban nem maradhatna. De az ilyen kialvó szikrát is fényre lobban'ották a nem hiányzott biztositások, Ígéretek, melyekkel a török államférfiak véglehel létéig török földön tartották meg a szerencsétlen fejedelmet. Ügye jobbra fordulásának reményét fölélesztette Rákóczi Ferencz forradalma is, miről tanúskodik —•