Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 399

THALY KÁLMÁNTÓL. 405 Nekiek Ígérvén, hogy a végházakban Választana kettőt, venné uicg ; azonban 28. Szabad rablásra is ököt ingerlettem Nagy sok keresztyén vért nekiek Ígértem Hogy végben vihetném az mit elkezdettem, — Lelkemet ezzel is igen megsértettem. Gellei: 29. Nem practicáltál-é egyéb latrokkal is ? Tatárral, ólával, a gallusokkal is ? Avagy hogy éltél-é hazugságoddal is — Szövetséget vetvén még a pokollal is ? 30. Vagy hogy vetetted-é hited a koczkára ? Melyből sok szegénynek esett nagy sok kára ; Áruló ha voltál, megbánod sokára, Másét ha elvetted, nagy lészen az ára ! 11 á k ó e z i : 31. Hadd gondolkodjam még, hallgass egy kevesse, Nem tűröm-tagadom, mindenfelöl vesze A mi iicm enyím volt, jól tudtam, hogy másé, A jámbor királyé az Ferdinandusé. 32. Okot rá nem adott, hitemet megszegtem, Az austriai ház árulója lettem, Pozsonynyal Szombatot svéeusnak Ígértein, — Megvallom, hogy ebül s latról cselekedtem. 33. Idegen nemzettel szövetséget tettem, Gallusnak és svédnek zálagot kötöttem, Mind az két fiamot nékiek igéitem — « F.kképen az Erdélyt koczkára vetettem. 34. Egy gonoszságomot elfeledtem volt még Kiért a szivemben nincsen semmi épség ; Fölkiált ellenem együtt a magos ég, Kiéit talám lelkem régen pokolban ég. '35. Juta jól eszembe, Betlen idejében Förtöztettem magam ártatlan vérekben,