Századok – 1871

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 388

A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. H ii r m si d i k köziemén y. Az első alakulásból származott megyék sora fölött ez idő szerint homály borong. Annyi bizonyos, hogy mennél nagyobbak voltak, annál kisebb volt számuk, kisebb a mostani vármegyék számánál, és még kisebb a Corpus Jurisba becsempészett névlajstroni zagyva soránál. A nagy király alkotó kezéből kikerült megyék, mint Bihar, a később négy vármegyére darabolt régi Zólyom, az egy egész tartományból alkotott régi Csanád, a Solt-részeket álladókába zárt régi Székes-Fejér, a három tagra : Sáros, Aba és Hevesre elosztott régi Újvár megye - Novi Castri, —Szent László ajkairól a provincia nevet teljes joggal megérdemelték és eredeti megyéknek az első király szellemében beillettek. A megyék első alakításakor azok nagyságát és belszervezetét illetőleg kiváló figyelem volt fordítva a határszéli megyékre. Bihar, melyet Gejzának 1075-i okmánya, de Anonymus honfoglalási története is confiniumnak neveznek, e tulajdonának köszöni kitűnő nagyságát. Míg a királyság első századában a Lajta és Morva folyókon túlfekvő éjszaknyugoti határszélek vesztett háborúk és békekötések által meg nem szoríttattak, az ottan fekvő megyék: Soprony, Mosony, Pozsony, Nyitra ésTrencsény, a mostaninál tetemesebb földterülettel birtak. *) Ezen csonkítás után az éjszaki felföldön Zólyom volt a legterjedelmesebb határszéli megye. Álladékához tartozott : Turócz, Horváth Mihály Magyarország Tört. I. K. 142, 156, 171. Szalay Magy. Tört. I. K. 133. Akadémiai Ertekeze'sek: Anonymus koráról 1866 — 1870.