Századok – 1871

Eötvös Lajos: Dűrer Albert eredetéről 352

354 TÁRCZA. hivatkozni, a ki nyilván mondja *), hogy „Száraz Antal Gyulán tanulta és folytatta művészetét" (t. i. az ötvösséget). A föntebbiekből kétségtelen, hogy Dürer származásra nézve magyar ember, és ha talán nagyapját nem nevezték is Száraznak, mégis méltó okúi szolgál ez eredet arra, hogy mi is megemlékezzünk róla akkor, midőn a tudományos világ művészetkedvelő része tisztelettel hajol ineg e művész nagysága előtt. A mi a család nemzékrendjét illeti: ezt Murr adatai nyomán, könnyebb áttekinthetésül, im így adhatjuk : Dürer Antal gyulai ötvös 1 . • - • ^ I Albert János László nürnbergi ötvös váradi pap szíjgyártó 1427 — 1502. (Haller Borbála) Miklós kölni ötvös. Albert János Endre festő festő magánzó 1471 — 1528. 1478—? 1484 — ? Közleményünk keretében még meg lehetne emlékeznünk a magyar Dürer-irodalomról, de ez, tudomásunkra, szánandólag kicsiny és alig néhány czikkből áll. Ha nem csalódunk, Dürer életrajzát magyar nyelven először a „K ö z h a s z n ú Es m eretek Tára" hozta a 30-as tizedben ; később a Bajza József által kiadott „Új Plutarch" arczképével együtt közölte a német Plutarch után, s itt-ott még tankönyvekben van érintve néhol. Önálló munkát egyet ösmerünk Dürerről, a múlt évben elhunyt I'onori Thewrewk Józseftől a következő czímmel : „Dürer Albert 1510-dik évi mesterműve Pozsonyban, melyet eddig sem kiil- sem belföldi irók nem említének. Ponori Thewrewk József „Utazásnaplójából". Pozsonyban, 1844. 8-rét". — Ugyanez második kiadásban is megjelent: „Pozsonyban, 1848. Sehmid Ferencz és Busch J. J. betűikkel" 8-r. 32. lap s mindkét kiadás magyar és német nyelven 2). J) A magyar nemzeti irodalom története. 3-dik kiadás. Pest, 1862. II.: 19. 1. 2) E kis röpirat tartalmát — mely nálam második kiadásban van csak meg — ismertettem a „Magyar Polgár" múlt évi 143-dik számában s ezzel némi nyoma Erdélyben is van művészünknek. E. L.