Századok – 1871

Eötvös Lajos: Dűrer Albert eredetéről 352

352 TÁRCZA. Dürer Albert eredetéről. 1871. május 20-ikán lesz négyszáz éve annak, hogy a világ egyik legkitűnőbb festője, rézmetszője és alapos irója napvilágot látott Nürnbergben. Németország már a múlt év végén készületeket tön a négyszázados emlékünnep megtartására, sőt Bécs művészi és tudományos körei már ez év első hónapjaiban egész fölolvasás-cyclussal tették meg 0 tekintetben az első lépést, megelőzvén ezzel Dürer szülővárosát is, mely akkor még csak készült azon általános nagy ünnepélyre, a melylyel Dürerben a művészetet fogja megtisztelni. Nálunk a külföld példája után sem láthatni efféle előkészületnek még nyomát sem. Pedig nekünk is volna ahoz jogunk, sőt az általános, érdeken túl még hazafiúi kötelességünk is, hogy mi is megemlékezzünk róla, mert Dürer „a mi testünkből való test, és vérünkből való vér." Nem hazánkban született ugyan, de ereiben mégis magyar vér folyt, miután apja a szép magyar alföldön növekedett s hazánkból költözött Nürnbergbe. Mi nem érezzük arra hivatottaknak magunkat, hogy életrajza megírásával a megemlékezés kötelességének lerovását csak megkisérthetnök is, de egy múlt századi német folyóiratnak egyik pontját mégis szükségesnek véljük idézni, miután ez a Dürer-család történetére nézve fontossággal bír. Nem közlünk ugyan új dolgot, ce nálunk e munka nem levén közismeretü, méltónak találjuk megismertetését. Murr Kristóf Gottlieb a múlt században kiadott egy folyóiratot : „Journal zur Kunstgeschichte und zur allgemeinen Litteratur. Nürnberg, 1775 —1788. 8. r." ezím alatt =), inelybon különösen sokat foglalkozik Dürerrel, számos — eladdig kiadatlan — kéziratát is közrebocsátván. E munkában szól Murr a Düíer-c s a-Iádról is, midőn Nürnbergnek a középkorban volt művészeti és kézmü-ipari állapotáról értekezik, mely részletet hűen adjuk vissza, noha szövege kissé szakgatott és helyi érdekű tárgyakat is érint. Murr következőleg ír e családról : E nap nem egészen bizonyos. Kurz Henrik (Geschichte der d eut she n L i t e r a t u r, V-t e Aufl. Leipzig, 1870. II: 198. 1.) május 24-ikét is érinti, a miből kitűnik, hogy maguk a németek sincsenek a nappal teljesen tisztában. # E. L. 2) A bécsi cs. könyvtárban * 46. Z. 12. jegy alatt áll 15 kötete. Jclent-é meg további folyama is ? e kérdésre nem tudok felelni. E. L\