Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 310

312 ISMERETLEN HISTÓRIÁS ÉNEKEK tegyék. Elég az, — a hiedelem a nép között megvolt, *) melyhez véve a méregkeverés gyanúját : valószintivé válik a föltétel, hogy az elkeseredett és fanatizált nép, midőn Kátayn a vérboszú tényét végrehajtá, azt hivé: az elhunyt fejedelem akaratát teljesiti, mint a ki a fogoly Kátay megbüntetését végrendeletében „az utánunk valók Ítéletére" hagyta. Ezért hirdeti az ének oly diadalittasan : „De megadták neki (Kátaynak) az királyságot ! . . . Darabonként neki testét vagdalták ; Koronája neki sok élös kard lön, — Királyi ruhája vérrel festött lön." Azonban tán kissé bővebben is bebocsátkoztunk a részletekbe. A Bocskay-kor lélekemelő, majd megrázó eseményei a históriákból eléggé ismeretesek. Nekünk csak tájékozásul kelle pár vonást érintenünk, a mennyiben azok a közlendő énekek helyes megítélésére vonatkoznak. Tekintetbe veendő még itt, hogy a Bocskay-kor jellege határozottan protestáns lévén, s következőleg pápa-ellenes : e szellem lel kinyomatot a jelen énekekben is. És pedig, minthogy e költemények — az 1. és 4. sz. a. közlendőket kivéve — tisztán népi eredetűek : csoda-e, lia e korjellemzö kinyomat, itt-ott kissé erősen, sziláján, gúnyos kifejezésekben nyilatkozik ? ! Nem kell felednünk, hogy ezen énekek forradalmi kor ereklyéi, még pedig oly forradalomé; melynek kettős éltető eleme : a nemzeti és vallási szabadság vala. A higgadtan itélő történész nem riad vissza az élesebb vonásoktól, sőt ismernie kell azokat, hogy a fölzaklatott szenvedélyekről — melyek az eseményeket mozgatták — fogalma legyen. Ily felfogásból kiindulva, senkisem fog megbotránkozni e históriás énekeknek tiszta hazafias szelleme mellett itt-ott élesebb vallási kifakadásain ; nekem úgy kelle azokat adnom, a mint *) „Az Kátai Mihály öleté azt meg : Mört ő királyságát kívánja vala." (L. alább, a 3-ik énekben.)