Századok – 1871

Ifj. Kubínyi Miklós: Közlemények a Thurzó-levéltárból - 287

288 TÁRCZA. Az török öt felöl löveti az mi sánczainkat : viszontag az mieink tíz felöl is lövik őket; az sok füsttül alig látja néha ember az várat, — az hegyek is füstölögnek. Ez ideig, Istennek hála, több kárt vallottak az törökök, hogysem mint mi vallottunk. Keményen fogták nagy rendjén az dolgot , de ekkoráig, Istennek hála , semmi félelmes dolgok nem volt az mi személyinkbelinknek ; igen vitézül tartják magokat az mieink, mire adja az Ur Isten végit dolgunknak ? az ö szent Felsége istenségi hatalmában vagyon, kitül minden jót várunk. Bástha uram erőssen forgolódik az sántzokban, ő maga jár által. Isten segítségével én is ezennel általmegyek, meglátom, mint vágynák oda-által ? A" Peez regementit, melyet az felfődre bocsátottuk vólt, várjuk ide hozzánk, az tescheni herczeget is ezer lóval. Az vármegyék igen későn jönek ; Nyitránál és Pozsonynál több még itt nincsen. Isten éltesse Ngodat jó egészségben ! Az Esztergom ellen való táborban, 26. Sept. 1604. Ngodnak szeretettel szolgál az Ngod komája B. P o g r á n y m. p." P. S. — Ez elmúlt éjjel Bástha György uram 300 vasas lovas fegyvereseket, ezer gyalog muskatért, 500 .... lancz kopjást gyalogot, ezer hajdút vitetett vólt által az Dunán az mi sánezunkban, kik más napon: 26. Sept. 11 órakor kiütöttek volt az török sánczára, és az jancsárokat az sánczokbúl kivágták vólt; ezt meglátta az táborbeli török : az egész török táborában (lévő) lovas régi gyalog segítségekre ment. Szemben állottak egymással, oly nagy viadaljok volt, oly sok lövés volt, hogy az sok füsttül úgy füstölgettenck az hegyek és Esztergám vára is, mint (ha) meggyúltak vólna. Sok kárt vallottak az pogányok, de mi sem maradtunk a nélkül ; — vagy 3 főemberek haltanak meg az németek között, gróf Halahnak (Harrach ?) is fejit vették. Sok vér hullott Esztergamért, — több hull czu'án ; azért másképpen kellene gondot viselni Esztergamra, mert lia ezt elvesztjük, sokan meg fogjuk siratni. Ilyen, uram, itt az mi életünk ; tegnap cstve gróf Holoh uram adta ki az jelt nekem, mert ö vólt főstrázsn-mester, — ma elvágták az fejét. Deus nostri misereatur !" (Eredetije Nro 623. El. M. jegy alatt a Bethlenfalvi Thurzócsalád levéltárában, Arva-Várallyán.)