Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 165

WENZEL GUSZTÁVTÓL. 171 jelentését. Ugyanazon időből tudjuk meg azt is, liogy a már ismeretes horvát franciscanus barát, fra Antonio, Bácsban szintén megfordult. November 15-kén azonban ugyancsak Bácsból Justiniani Sebestyén azt jelenti, hogy az előtte való éjszakán követtársa meghalt legyen. Soranzo Victorról a követek april 7-ki jelentéséből azt tudjuk meg, hogy azon év april havában lia elhalt, kinek halála reá igen szomoritólag és leverőleg hatott. Justiniani Bácsban november 15-kén kelt levelében pedig azt olvassuk: „Come quella nottc monte il suo collega ser Vetor Soranzo. Si duol assai ; se men quasi e sta amalato, e piu poi la mórte dil fiol havia febre lenta da un mexe ; in qua e prima assedato, e pochissimo manzava ; e di Buda eon mal contra il suo conseio e de altri volse venir a Baza per aqua ; e poi volse venir in campagna con mal, e fo partito a caxa. Et venuto volse far il suo testamento, confessato e communicato, vene che ne volcva veder niuno dal mal grande ; et a raeza note adi 14. morite. Fara Ii far exequie lionorifice, a invidato el cardinal et molti altri signori, li a promesso venir etc." És 16-kán : Quel zorno esser sta feto honorifice exequie, vi fu cl cardinal e altri; a lo fato poner in una cassa, e mandera a Buda iuxta il suo testamento, acio il fiol possi mandarlo a tuor." Egészben tehát azt látjuk mindezekből, hogy a budai udvarnál ez időben, rendezett követképviselés állt fenn ; s hogy Sanutonak tudósításai szerint Ulászló királynak viszont a pápánál, a római császárnál és német birodalmi gyűlésnél, a franczia királynál, szóval minden nevezetesebb hatalmasságnál szintén voltak követei. S így tény, hogy Magyarországnak az európai államrendszer más hatalmasságaival szabályozott nemzetközi összeköttetései is voltak. De Sanuto még arról is tudósít, hogy Magyarország mely diplomatiai helyet foglalt el az európai hatalmasságok sorában : 1500. September 5-kén t. i. a velenczei köztársaság az európai hatalmasságoknak tudtul adván Modou városának a törökök által lett elfoglalását ; ezek közt az első a pápa, s ez után a többiek a következő sorban említtetnek : a római császár, a franczia király, a spanyol király, a magyar király, a lengyel király,