Századok – 1871

Pauler Gyula: Kemény Zsigmond történeti tanulmányainak ismertetése 131

TÁRCZA. 139 megválasztatni gróf Erdő cl y István, sárosi főispán úr ő mlga, — ugyanazon lelkes főúr, ki társulatunk kutató-bizottságát a vasi kiránduláskor oly kitüntető vendégszeretettel látá vörösvári kastélyában s Rákóezi-Aspremont-Erdődy ősei féle hármas, dús levéltárában. Általános fölkiáltással megválasztatott alapító taggá, s határozattá lön, hogy a társulat kiadványai a nemes gróf számára, kiváló tisztelet jeléül, elejétől kezdve megküldessenek. — Évdíjas tagokúi ajánltattak és megválasztalak : gr. Szécsen Antal, Szluha László és Szeitel Antal urak Bécsben, Dr. Hegedűs János hon véd-törzsorvos és Domaniczky István honvédelmi miniszteri titkár Budán, Szent-Kláray Jenő fögymn. tanár Temesvárit, a fögymn. ifjúság önképző köre Szegeden, Elek Salamon easinói könyvtárok Szolnokon, Békefy Károly fögymn. igazgató Léván és Dillesz Sándor Zsitva-Vérebélyen. Végre, miután a Cséplő Péter t. tagtárs lir által Nagy-Váradról beküldött 1673-iki rézpecsétnyomó további meghatározás végett Szalay Ágoston v. tag úrnak adatott át, a választmányi tagok is szétoszoltak a közönség után. A többi folyó ügyek tárgyalása és Thaly Kálmán bejelentett értekezése: „Bay Mihály és Pápay Gáspár 1705 — 170G-ki krimmi magyar naplójáról," a martiüsi ülésre maradt. — Magyar Tudományos Akadémia. Múltkori tudósításunkban a január 9-ki ülésről már szólottunk. Azóta csak a jan. 23-ki ülésen fordult elő minket érdeklő tárgy. S ez Toldj' Ferencz értekezése, az akadémiai eszme fejlődési történetéről hazánkban, a múlt században. Olvasóink emlékezni fognak, hogy e tárgyról füzeteinkben már többször volt szó, nevezetesen csak pár hó előtt is (decemberi fiizet) Bod Péter 175G — 17G0-ik évi indítványáról. Irodalomtörténetünk koszorús búvárának azonban sikerűit a magyar tudományos társasági eszme történetét még följebb vinni. 0 ugyanis már III. Károly idejében 1730 körül akadt nyomára egy magyar nyclvjavító társulat tervezetének, de a mely lelkesülés hiánya miatt, nem létesült. Ezután jőnek Bod Péter indítványai, a melyek szintén elhangzottak. Ide sorolhatók Mária Terézia intézkedései (17 70 körül) oly gazdasági intézetek fölállítása iránt, melyek tudományos alapra voltak fektetve, s melyek közül legsikeresebben és legtovább működött a Vas vármegyei. Ennek tulajdonítható jó részt, hogy e megye ma egy kis paradicsom, annyira előrevitte 10*